A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
79 %-a meghaladja a határértéket. Ai I. medenceben az 1982-83-as ertékeK kiugróan nagyok, egyébként a medencék között kisebb a különbség, mint a fekálindikátoroknai. A 20°C-os telepszám esetében is hasonló a kep: a 13-13 adat közül a ill.medenceben 5. a többi medencében csak l-l felel meg a határértéknek. Az I.medenceben az 1982-es es 1983-as átlag volt kiugróan nagy (a határérték 5. ill. 26-szorosa). Ha a baktériumszám-értékeket is figyelembevesszük a minősítéskor (ahogy ezt a 7/1982 OVH rend. előírja), a fekálindikátoroknal megadottaknai is kedvezőtlenebb kép adódik. 1992-ben például 37 helyett 57 % (45-79 %) a ki fogásol tság. 1993-ban 68 heivett 71 % (61-80 %). Mivel a telepszámnak az emoen egészséget fenyegető hatás (fekális szennyezettség) szempontjából nincs közvetlen jelentősége, megkérdőjelezhető ezen előírások kifogásoltsága. (Az előadáson bemutatott oszlopdiagramról el is hagvtuK ezt az értékelést.) 5.4. Salmonella A fürdésre használt vízzel szemben általános követelmény,hogy human Datogen baktériumot ne tartalmazzon. Eszerint azok a minták, amelyekbői Salmonella kitenveszthető. kifogásoltak. (Az értékeléskor csak az I. subgenusoa tarto'o SaimoneiIákat vettük figyelembe. Ennél sokkal gyakrabban tenyészthető ki például S.anzona. A 13 évi adatsorokat megnézve a medencénként! bontásban a SaimoneUa-iatenyésziés gyakorisága 0 és 22 % között mozgott. A 0 érték 1991 és 1992-ben a II. ill ti. és IU medencében, a 22 % 1993-ba n a 11. medencében fordult elő. (1984-85-ban is fordult elő 20 %). Salmonella jelenlétét az EC előírás sem engedi meg. Ha a 95 %-os gvaxonságot vesszük figyelembe, akkor is kifogásolt ez utóbbi 2 év egész Balatonra vonatkozo 6.5 ill. 9.5 %-os adata is. (A korábbi legkedvezőtlenebb év ilyen szempontból az 1984 volt, amikor medencénként 10 és 20 % között volt a gyakoriság). 6. KÉMIAI SZEMPONTOK Az eutrofizáció kulcskérdése a víz foszfortartalma. A higiénés mérésekneK nem volt célia a foszfor-háztartás vagy a foszfor-forgalom ellenőrzése, de egy eutróf tó vizsgálatakor ezt a kérdést mellőzni nem lehet. A bakteriológiai vizsgálatokkal egvidőben elvégzett kémia; vizsgálatok közül az összes foszfor és az oxigénfogyasztás (permanganatos kémiai oxigénigény) vizsgálatok eredményéi tekintsük át. (Ezek az adatok a parti savra vonatkoznak, a tó egészének anyag-forgaimára nem jellemzőek. ) -18 -