A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

Természetes környezet elemeinek felhasználásával olyan ökológiai rendszeren belül valósul meg a szennyvíztisztítás melléktermékeinek ártalommentes elhelyezése és hasznosítása, mely az ember által alkalmazott eszközök hasznosításával, ellenőrzött, irányított körülmények között a rendszer egyensúlyának fenntartását biztosítja. A Vas megyei Víz-és Csatornamű Vállalatnál folytatott kísérletek és az alkalmazott üzeini gyakorlat tapasztalatai is azt igazolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból az egyik legkedvezőbb megoldásnak tekinthető a mezőgazdasági és erdészeti termőterületeken történő szennyvíziszap hasznosítás. 2. SZENNYVÍZISZAPOK MEZÖGAZIíASAGI HAŐZNOSiTHAT63AGA Települési szennyvíziszappal 1980 - tói végzünk trágyázást több mezőgazdasági üzemben. Ezen időszak tapasztalatai állnak rendelkezésre az iszap-ok felhasználásáról. Ennek során természetesen megvizsgáltuk, hogy a szennyvízkezelés és ártalommentes iszapelhelyezés, hasznosítás összekapcsolásával kialakuló komplex rendszerben milyen mértékig kell figyelembe venni az iszap minőségét, talajra, növényre gyakorolt hatását. A felhasznált folyékony, sűrített és víztelenített, szennyvíziszapok közvetlenül a mikroorganizmusok részére jelentenek táplálékot. Ezek elősegítik a szervesanyagok,vagy a biológiai körfolyamatban nehezen mozgó tápanyagok mobilizációját, azaz ásványi anyagokkal látják el a növényeket. Mindazon folyamatok, amelyek a szennyvíziszapnak növényi tápanyaggá történő átalakulásáig végbemennek a talajban játszódnak le. A növények tápanyaggal történő ellátása a talaj hasznosítható vagy felvehető - 417 -