A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)
Az öntözőelem lehet árok, barázda öntözött sáv, stb. A 3. sz. rajzon ez utóbbit ismertetjük. Többféle kialakításban létezik az öntözött sáv, itt 4 m széles 0,5 m mély sávokat, és 6 m széles bakhátakat alakítottunk ki úgy, hogy a bakhátakon 4 m-es sortávolságban két fasort helyeztünk el. A bakhátak középvonalában halad a dréncső, amely eí 65-80 mm között a leggyakoribb. Mélysége az öntözött sáv fenékszintjéhez viszonyítva minimum 1,2 m. Korábban a dréncsöveket az elhelyező telep határvonalában épített nyilt gyűjtőbe csatlakoztattuk. Ez a megoldás sok helyet vett el a termőföldből, s az átjárást is nehezítette, így inkább a zárt gyűjtőt alkalmazzuk, melynek mérete 200 NÁ PVC általában. A szennyvíz elhelyező telep középvonalában halad lehetőség szerint a 4-6 m széles technológiai út. Itt vezetjük a nyomóvezetéket illetve a zárt gyűjtőt is. A teljes elhelyezőtelepet a környezet védelmében gáttal vesszük körül. 4. FELSZÍN ALATTI SZENNYVÍZ ELHELYEZŐ TELEP KIALAKÍTÁSA Több eltérő kialakítást ismerünk, azonban két lényegesen eltérő kialakítás fordult elő, így a; - a teraszos, vagy az - egyenletes természetes esést követő. A teraszos kialakítást Badacsony település szennyvízének elhelyezésére terveztük 1986-ban szőlőültetvényen. A teraszokon fésús elosztásban egy-egy osztóaknából 4 öntöző drént, funkcióját tekintve szivárogtatót látunk el öntözővízzel. Olyan esetekben kell alkalmazni ezt a változatot, ha a növénykultúra igényei szerint a teraszokat már kialakították. Kétségtelen előny így a rendezett felület, azonban ezt a felszín alatti öntözés nem igényli feltétlenül. - 411 -