A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

A teleptől mindkét irányba beszintezett ásott kút és patak vízszintek alapján egyértelmű, hogy a szennyvíz iszapérlelő telep alól semmiképpen nem lehetséges tala.ivíz szivárgás Nagysáp fel

é /alá/ mivel a vizfelszin az ellenkező irányba lejt! Egyébként a szivárgási sebességek a következőképpen alakulhatnak: a/ Függőleges szivárgás: vmax = kxi = 10"

2*! = °.l dm/d így a 10 m alatt levő talajvíz szinthez leghamarabb több mint 1000 na

p alatt érhet le a beszívárság. b/ Vízszintes szivárgás v = 10"

2x2xl0~

2 = 0,2 mm/d!/ = napi 0,2 millima

x méter így tehát egyértelmű, hogy a már megépült szennyvíziszap érlelő rendszer semmiképpen sem szennyezheti a nagysápi ásott kútak vizét

, szemben azok helyi /lakossági/ szennyezésével. Az esetleges helyi /!/ oldalirányú szivárgás minőségi hatását egy drén utólagos lefektetésével kivánják vizsgálni. A terület sokéves csapadék átlaga: 600 mm. Ebből számítható leszivárgás nem lehet több mint /10%=/ 60 mm/év, mivel a szalmabálás kezelés lényegesen megnöveli a párolgást. Ez az érték nem azonos agronómiai értelemben vett kezdeti beszivárgással, így az 1 éves beszivárgás: Vj = 5000x0,06 = 300 m3 A lassú elszivárgás miatt ez a víztömeg a lösz 20-30%-os tározó kapacitása miatt 900-1500 m3 talajtömeget töltene ki, ami lOm vastagsággal 90-150 m2 beszivárgás! metszetet jelent. Ez elsősorban a 160 m hosszú szikkasztó árok mentén alakul ki, tehát egy keskeny sávot jelent, nem sért semmilyen környezetvédelmi érdeket. - 393 -