A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

GYÖKÉRZÓNÁS (NÁDÁGYAS) SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Klimó Erzsébet, Takács Istvánná VITUKI Consult Rt., DVF ÖSSZEFOGLALÁS A természetes közegben történő tisztítási rendszerek egyik változata a gyökérteres (nádágyas) szennyvíztisztítási technológia. A dolgozat szakirodalom alapján ismerteti a rendszer alkalmazási feltételeit, előnyeit, hátrányait, méretezési elveit, a technológia tisztítási hatásfokát. Ez a technológia külföldi tapasztalatok (német, angol) alapján nemcsak a lakossági és élelmiszeripari, hanem előtisztított ipari szennyvizek tisztítására is alkalmas. A technológia alacsony beruházási és üzemeltetési költsége lehetővé teszi a módszer széleskörű alkalmazását csatornázott és csatornázatlan településeken egyaránt. Tisztítási hatásfoka a művi tisztítás II - III. fokozatához hasonlítható, ezért javasolható más - már meglévő kedvezőtlen hatásfokú tisztítókból kikerülő vizek további tisztítására is. A tisztítórendszer a tájba, természetbe jól illeszthető és minden szempontból megfelel a környezetvédelmi elvárásoknak. 1. BEVEZETÉS Gyökérzónás szennyvíztisztító telepnek nevezik azokat a tisztítótelepeket, amelyeknél a szennyvizet egy erre a célra kiválasztott vízinövénnyel betelepített talajra vezetik és azon keresztülfolyatják. Európában a kommunálisszennyvizek tisztítására legjobban a nád-gyökérzónás (nádágvas) tisztítórendszerek terjedtek el. A nád víztisztító szerepe már régen ismert a szakemberek körében. Az utóbbi 10-15 év kísérletei tették lehetővé, hogy műszakilag méretezhető nádágyak kialakításával biztonságosan, környezetkímélő módon lehet a szennyvizet megtisztítani. A technológia alkalmazásával a természet által adott lehetőségeket használják ki. A szennyvíztisztítás a náddal betelepített talajrendszerben történik, az ott élő mikroorganizmusok segítségével. A nád gyökérzetével - 365 -