A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

rámutatva a témakörben végzett kutatások helyzetére is [4].A kutatások rövidesen eredményt hoztak: lehetővé vált a biológiai tisztítási folyamatba integrált tápanyag-eltávolítás gazdaságos megvalósítása. A hazai források az előzőhöz kénest megkésve reagáltak e jelentős fejlődésre (Zsirai 1987, Benedek és szerzőtársai 1990, Öllős 1991) [l,7,10], A gyakorlati bevezeF. 2 R tésben és az A/0 ', A /0 ' technológiák megismertetésében jelentős szereDet vállalt az ANoerOX Kft alkotó közössége [12]. Aktuális feladat egyrészről e korszerű technológiák elterjesztése: új szennyvíztisztító telepek létesítésénél, a meglévők korszerűsítésénél és a kompakt berendezések konstrukciós munkáinál, másrészről az üzemeltető és üzemellenőrző szervezet felkészítése a szakszerű üzemviteli és üzemellenőrzés megvalósítására. 3.1. Két konkurrens technológia bemutatása és összevetése 2 Az A /0 technológiáról már hazai alkalmazási taoasztalatokkal is rendelkezünk; az idézett szakirodalmi források is tárgyalják működését. Az itt bemutatott VIP (The Virginia Initiative Plánt) technológiát (Suhr 1992) az 19C0-as évek elején fejlesztették ki. [8,13]. A 4.367.883 sz. USA szabadalom tanúsítja a technológia autentikus voltát; a szakanyagok tárgyalják 2 az alapvető különbségeket sz A /0, a VIP és a módosított UCT technológiák között [3]. Nem utolsó sorban a kedvező üzemeltetési tapasztalatok és gazdasági mutatók szólnak a VIP technológia alkalmazása mellett. Megkönynyíti az alkalmazást a szabadalom térítésmentes hozzáférhetősége. [8]. A két bemutatott technológia működési vázlatát és az alkalmazott recirkulációs formákat és mértékeket az 1 sz. ábra szemlélteti. A vázlat nem mutatja az egyes medencék belső, több részre tagolt szerkezetét. Megfigyelhető a recirkulációs rendszer jellemző különbsége a bemutatott két technológia esetén, amelyek nem látszólagos, hanem az elérhető tisztítási eredményre kiható érdemi különbségek. Az Egyesült íllámokban végzett párhuzamos félüzemi kísérletek és üzemi tapasztalatok feldolgozásával szerzett eredményeket néhány további ábrán mutatom be. Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy a biológiai tisztításba integrált tápanyag-eltávolítási technológiák a tervezés és az üzemeltetés során több, a szennyvíz minőségét jellemző paraméter elemzését és figyelembevételét igénylik. Ugyanez vonatkozik a környezeti hatásokra, elsősorban a levegő hőmérsékletének alakulására, összefüggésben a tisztító rendszerben alkalmazott műszaki megoldásokkal. A tisztító rendszer foszfor-eltávolító képességét jellemzi a fölösiszap foszfor-tartalmának mértéke. A két bemutatott technológia - 358 -