A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

mértékben várható. 2.) A HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A vízfolyások jelenlegi állapotát, továbbá az ismert fejlesztési és fenntartási lehetőségeket figyelembe véve, az alábbiak állapíthatók meg: -A vízfolyások további, gyorsuló üteme állapotromlása várható, emellett a síkvidéki vízrendezési létesítmények fokozódó állapotromásával is számolni kell. - A vízvezetőképesség csökkenése elsősorban a vegetációs időben érzékelhető. - A fenntartási, kaszálási költségek emelkedése miatt a fenntartási keretek reálértéke nagymértékben csökken ugyanekkor, a fenntartási feladatok növekvő tendenciájúak, a vízfolyások tápanyagfeldúsulása kedvező a növényzet, sás, nád, hínár burjánzásához, a benőtt medrek kedvező körülményt teremtenek az iszaplerakódáshoz. - A kaszálások számának csökkenése miatt a kaszálási idők is változtak. A gyommagvak a fűállományt fertőzik, minőségét lerontják. A lekaszált fű felhasználhatósága csökken. - Növényzetkarbantartás hiányában a cserjék, bokrok elszaporodtak, megemelve a kitermelési költségeket. - A fenntartási munkák csak súlyozottan végezhetők, ezért egyes vízfolyás-szakaszokon az átlagosnál nagyobb méretű állapotromlás következik be. Magyarország földrajzi, éghajlati adottságait, vízkárveszélyeztetettségét elemezve megállapítható, hogy a társadalmi, gazdasági elvárások nem engedik meg a vízkárveszélyeztettség növekedését, mivel a kül- és belterületek vízkárérzékenysége fokozódott. A dombvidéki területek meliorációja keretében kereken 90.000 ha taiajcsőhálózat épült. Üzemképességüket a benőtt, feliszapolódott befogadók veszélyeztetik. A mezőgazdaság privatizációja következtében a vízkárérzékenység további növekedése várható, mivel a kis- és közepes farmergazdaságok nehezebben tűrik az időszakos elöntéseket, mint a nagyüzemek. - 141 -