A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

FEJES IMRE: A rinyaszentkirályi születési rendellenességekkel kapcsolatos geofizikai vizsgálatok eredményei

A rinvaszenikirálvi születési rendellenességekkel kapcsolatos geofizikai vizsgálatok eredményei Fejes Imre* Kis mélységek, a néhány, illetve néhányszor tíz méteres mélységtartomány geofizikai vizsgálata során gyakran kerülünk kapcsolatba más tudományágak művelőivel, de soha még szakmánktól olyan távoli szakterülettel nem érintkeztünk, mint a Rinyaszentkirályon végzett geofizikai vizsgálatok során. A megoldandó földtani feladat egy súlyos genetikai probléma megoldásával állt szoros összefüggésben. A Somogy-megyei községben 1991. év elején néhány hét alatt tíz, halmozottan fogyatékos csecsemő született. Közülük három néhány hónap alatt meg is halt. Az orvosok véleménye szerint csak négyüknek van reális esélye arra, hogy megérje a felnőtt kort, de fogyatékosságaikat kinőni sohasem fogják. A genetikusok több mint harminc olyan vegyi anyagot ismernek, amelyek kiválthatják az adott tipusú magzati károsodástokat, ha a terhesség alatt - főként annak kezdeti szakaszában az anya szerverzetébe jutnak. Közöttük három olyan is van, amelyet a falu környezetében nagy mennyiségben rendszeresen alkalmaznak. Két permetezőszer és egy olyan vegyi anyag, amelyet halivadékok megelőző gyógykezelésére használnak. A jelentős sajtóvisszhangot kiváltó ügy rendkívül alapos, apró részletekre is kiterjedő kivizsgálása során vált szükségessé annak tisztázása, hogy a kérdéses szerek a talajba jutva, a talajvíz közvetítésével vajon megmérgezhették-e a kutak vizét. A földtani feladat megoldása során mérnökgeofizikai szondázásokra került sor, amelyek az adott részproblémára önállóan értelmezhető eredményeket szolgáltattak. Rinyaszentkirály a Lábodi-Rinya-patak vízgyűjtő területére, annak déli, bal partjára esik. A dimbes-dombos belső-somogyi táj arculatát a pleisztocén futóhomokok határozzák meg. A közel É-D irányba rendeződött dombvonulatok magassága mindössze néhány méter. A falu másfél kilométer sugarú környezetében a legnagyobb szintkülönbség alig haladja meg a 15 m-t. Az északi oldalon a patak vizéből táplálkozó halastavak sora húzódik, a többi irányból mezőgazdasági, zömmel nagyüzemi művelésű területek határolják a települést. Erdők csak kissé távolabb helyezkednek el. A vezetékes ivóvízhálózat nemrég létesült, így a telkek többségén ásott kút is van. A kutak, vízszintje a felszínhez képest ingadozó, de az 5 m-t általában nem haladja meg. Hozamukról az egyes telektulajdonosok egészen eltérő adatokat mondtak. A mérnökgeofizikai szondázás során egy hidraulikus berendezés roncsolás nélkül juttatja a talajba a mérőszondákat, így azok az eredeti települési viszonyokat csak jelentéktelen •Eötvös Loránd Geofizikai Intézet - 51 -