A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE főelőadása: A TALAJVÍZ MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI

1. ábra. A talajvíz előfordulása Magyarországon lás-megíigyelések csak az 1910-es évek elején kezdődtek, mégpedig a Csongrád megyei Királyhalom (Ásotthalom) környékén (20) és a Komárom megyei Ó-Gyallán (28). Az első világháború után t\aán Károl

y az alföldfásítással kapcsolatban kiterjedt talajvízmegfigyelő hálózatot létesített. Ezek észlelési adataiból szerkesztette meg I i.iász Ervi

n (20) az Alföld első rétegvonalas ta1 ajviztérképét. A húszas évek végén és a harmincas évek elején Rohringer Sándo

r műegyetemi professzor a Duna—Tisza közi talajvízviszonyok tanulmányozása céljából egy sereg észlelő kutat telepített (53,54). Ezeket az 1930-as évek második felétől kezdve - a Földmúveléa^ayi Minisztérium Vízrajzi osztályának munkája nyomán - újabbak követték, most már az egész Alföldet behálózva. Érdekes, hogy ebben az időben a talajvízállás változásának tanulmányozása mellett a talajvízáramlások földerítésére is végeztek méréseket (16). A talajvíz minőségét elsősorban egészségügyi szempontból vizsgálták (10). Az 1940-42. évi katasztrófális belvízjáráskor a talajvíznek a belvízképződésben betöltött fontos szerepére derült fény ( 7,68 ). A második világháború után először Bogárdi Jáno

s publikált nagyobb tanulmányokat az Alföld talajvízviszonyairól (8,9). A - 6 -