A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

SCHAREK PÉTER–ZSÁMBOK ISTVÁN: A kisalföldi földtani térképezés hidrogeológiai eredményei a Szigetközben

Ezt a felismerést támasztja alá a 2. ábra néhány adata is. A hatás kettős: részben visszaduzzasztásból, részben tényleges szivárgásból származik. A talajvíz nyugalmi szintje a területen általában 1-5 m között helyezkedik el a felszín alatt. Ez azt jelenti, hogy közepes vízállás esetén az ártéri - finomszemcsés fedőréteg teljesen vízzel borított a Cikolasziget - Halászi vonaltól DK-re eső területen. Az ÉNY-i oldalon ugyanakkor a víztükör a durvább, rtridszerint már kavicsos összletben marad s csak nagyvizek esetén ér a fedőrétegbe. Ilyen esetekben helyenként a legmagasabb talajvízállású területeken a megfigyelőkutak vízszintje már a terepszint fölé emelkedik, a holtágak is megtelnek vízzel. A kavicsos összletben tárolt mélységi víz, a talajvíz és ezen keresztül a felszíni vizek a Szigetköz térségében egységes rendszert képeznek. A nagy vastagságú negyedidőszaki folyóvízi rétegsor belső felépítését a Halászi A-l számú alapfúrásunk földtani szelvénye dokumentálja (3. ábra). A környező fúrások adataival összehasonlítva az látható, hogy az összleten belüli vízzáró vagy kvázi vízzáró képződmények nem összefüggő

% hosszan nyomonkövethető rétegek, hanem csak lencsék, melyek között a víz szabadon közlekedhet. A fúrási adatokból és az ElGI geofizikai méréseiből szerkeszthető szelvényekből az látható, hogy a holocén űrtéri képződmények alatt a zömében durva, kavicsos, fiatalabb pleisztocén hordalékkúp vastagság a a 300 métert is eléri, s ez alatt még további 2-300 méternyi, általában finomabb, inkább kavicsos homok összetételű idősebb, agyagos, kőzetlisztes betelepüléseket gyakrabban tartalmazó folyóvízi összlet található a kőzettani és őslénytani ismérvek alapján biztosan felsőpannóniainak bizonyuló feküképződmények felett. A Halászi A-l. fúrásunk adatai jól szemléltetik a felszíni és a mélyebb zónák vizei közötti hidraulikai kapcsolatot. A 4. ábrán példaképpen az 1991. augusztusi dunai árhullám levonulását mutatjuk be, mely szinte azonos módon jelentkezett mindhárom megfigyelő kútban. - 82 -