A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

MIKA JÁNOS: A globális klímaváltozás magyarországi sajátosságainak becslése kapcsolt energia- és vízmérleg modell segítségével

4. KÍSÉRLETEK AZ EGYESÍTETT ENERGIA- ÉS VI'ZMÉRLEG MODELLBEN 4

r; Tesgt-kjMrt«ft Modellünket valósághúnek tekinthetjük, ha a helyi következmények és a félgombi hőmérsékleti anomáliák hányadosa megfelel korábbi eredményeinknek [5]. Az elmúlt 100 évi változásoknak megfelelő, "Teszt"—forgatókönyv és az ehhez tartozó eredmények a 4. tábláza

t első oszlopában találhatók. A helyi hőmérséklet-változások és a félgömbi átlaghőmérséklet hányadosára, rendre 1,6 (nyári félév) illetve 2,2 (téli félév) értékeket kapunk. Az empirikus vizsgálatok a nyári félévre 1,0-1,fa közötti együtthatókat eredményeztek, mig a téliben csak AT-vel találtunk kapcsolatot. E vonatkozásban modellünk más reakciót mutat, viszont megjeleníti a kis változásoknál az adatok zajától elnyomott, de nagyobb melegedésre már reális ([6]) kapcsolatot a félgömbi átlaghőmérséklettel. A talajnedvesség nyári félévi csökkenése [5] alapján, szintén reális. ±i2 Az üveoház-hatás várható erősödésének szimulálása Modellünket négy, alternatív forgatókönyv szerint futtattuk: I. Hosszú (200 éves) equivalens C0z-dup1ázódási idő, mérsékelt globális érzékenység (©= 2,078 K, [1] alapján), mérsékelt kapcsolat a kontinens-óceán kontraszt és a félgómbi át 1aghőmérséklet emelkedése között (D=0,12: az elmúlt 100 év két, közel trendmentes 30 éves szakaszának - 1891-1920 ill. 1951-1980 - átlagos félgömbi jellemzői közötti arány. II. Közepes (100 éves) C0

3-duplázódás, a többi változatlan. III. Az első két jellemző változatlan, mig D=0,32. (Ez az 1917 és 1942 közötti, melegedő időszakot jellemző érték.) IV. Nagyobb érzékenység (©=4,75 K: [11]), a többi változatlan. Eredményeinket a 4. tábláza

tban és a 2. ábrá

n foglaltuk össze. - 30 -