A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

MIKA JÁNOS: A globális klímaváltozás magyarországi sajátosságainak becslése kapcsolt energia- és vízmérleg modell segítségével

fi teljes talajszelvény talajnedvesség idősorának előállítását két körülmény nehezítette. Az egyik az, hogy csak a felső 50 cm-re vonatkozó - számított - adatsorral rendelkezünk [23, a másik pedig az, hogy a talajvízszinttel [12] összefüggésben erősen ingadozik annak a rétegnek a vastagsága, amely kapcsolódik a légköri vízforgalomhoz. Minthogy azonban a ta1 ajvízszint nem csupán a légköri vízbevétel tői függ [3], e kérdés végleges megoldása további vizsgálatokat igényel. Az 50 cm-es réteg talajnedvességének a teljes rétegre vonatkoztatását a következőképpen oldottuk meg. A felső réteg nedvességtartalmát (ti. a diszponzíbi1 is víz százalékában) olyan empirikus együtthatóval (1,70 mm'/."

1) szoroztuk, amely biztosítja a terület felszini vízmérlegének kiegyenlítését az 1951-80 közötti referencia időszak átlagában. A területileg átlagolt diszponzibilis vízkészlet így 170 mm. A [3] szerinti, számított talajnedvesség-idősort az eredeti, 50 cm-es rétegre vonatkozóan verifikáltuk. Az 1986-89 közötti négy évre, 11 hálózati talajnedvesség-mérő helyre kiterjedő, hétféle növény feletti, tényleges mérések, illetve a számított értékek lineáris kapcsolatát az 1. tábláza

t jellemzi. Az alkalmazott talajnedvesség-számítás a nyári- és kora őszi hónapokban a legmegbízhatóbb, ugyanakkor az összes regressziós együttható egynél kisebb. A nyári félév átlagaira kiszámolt, 0.42 értéket a modell együtthatóiban figyelembe vettük. 1. tábláza

t A mért és számított talajnedvesség havi átlagainak kapcsolata 11 mérőállomás 4 évi adatai alapján w, (mért) =a-*-bw

— (számított) 1 N r b ápri1is 33 0,19 0,20 május 36 0,22 0,30 június 38 0,37 0,55 július 37 0,35 0,47 augusztus 37 0,66 0,71 szeptember 36 0,68 0,81 október 19 0,65 0,81 nyári -íélév 1 59 0,43 6,42 - 26 -