A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KONTUR ISTVÁN–SZÉL SÁNDOR: A felső háromfázisú talajréteg függőleges mennyiségi és minőségi transzport-folyamatainak véletlen bolyongási megfogalmazása

kel, C(C) = \-C (A = 1,5 [l/nap]) képlettel adott lebomlás ese­tére. Az eredményeket a 3.ábrán tüntettük fel. Megjegyzendő, hogy a reakciókinetikai számításoknál két eltérő út ls követhető. Az egyik esetében a részecskék számát változtatjuk úgy, hogy a koncentráció a reakciókinet1 kai számítások által indokolt mérték­ben változzon. A másik esetben (Jelen számításoknál ezt alkal­maztuk) a részecskék számát változatlanul hagyjuk és a tömegüket változtatjuk a szükséges mertékben. A részletes algoritmus megta­lálható Szel [13] tanulmányában. ahol a sekélyvizi áramlásokban történő nemkonzervetiv elkeveredés (lebegtetett hordalék-, és vízminőségi számítások) leirasa volt a cél hasonló, Euler-Lagran­ge-féle (vagy hibrid) eszközrendszerrel. Megjegyzendő. hogy amennyiben egy nemkonzervativ folyamatot az ütközési kinetika mélységéig leírjuk matematikailag, akkor egy tisztán Lagrange-fele részecskéé 1vü számítási mód is megvalósít­ható (Kontúr, Szél, Jozsa (12] és Szél [13]), amelynek részlete­ire itt nem térünk ki. Végül néhány ábrát mutatunk, amelyen a 2. es 3. fejezetekben ismertetett példák részeredményeit tüntetjük fel a reszecske­reprezentáció es a telítettség- valamint koncentraclóeloszlás tonusos megjelenítésével. A 4.és 5.ábrán látható pontszerű jelek a "tiszta" vizrészecskéket reprezentáljak, míg a kis megfestett korok a szenyezett vizreszecskeket ikontinuum csomagokat) jelö­lik. A 4 ábra a konzervatív folyamatot mutatja két időpillanatban (tj - 0.4 [nap! es tj » 1.0 [nap]) az előző fejezetekben leirt szeny­nyezesi hatas eredményekeppen. Az 5.abra a nemkonzervativ folya­matot jellemzi ugyanazon idopor.tokbar.. 1. ábra -. A háromfázisú talajréteg számitott, kvázi permanens telitettségeloszlása. - 266 -

Next

/
Thumbnails
Contents