A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai

az 1933-1980 közötti adatsorozatot lényeges emberi behatásoktűi mentesnek, zavartalannak tételeztük föl. Egy-egy év közepes talajvízállását függő változónak, a súlyozott csapadék és a párolgás tíz évre visszamenő adatait független változónak tekintve, regresszió-vizsgálatokat végeztünk. Ezek eredménye szerint a csapadék esetében a tárgyévin kívül még a megelőző öt évi adatot érdemes számításba venni, a párolgásnál viszont csak a tárgyévit és az azt megelőzőt. Ezzel a nyolc független változóval meghatározott regressziós egyenlet az alábbi: T. = 516,8 - 0,241 CS

i - 0,160 CS

i_

1 - 0,084 CS

t_

2 - 0,050 CS^-j - 0,060 CS

i_

A - 0,048 CS^j + 0,074 P

i + 0,068 P

i_

1 (1) ahol T\ - a közepes talajvízszint terep alatti mélysége az iedik évben Ccm), CS^ - súlyozott csapadékösszeg az i-edik évben (mm), P^ - párolgás az i-edik évben (mm). A kapcsolat szorosságát jelmező többszörös korrelációs együttható értéke 0,893; a számított és a mért talajvízszint közötti eltérések szórása + 17,6 cm. A kapcsolat elég szorosnak mondható, az eltérések sem mutatnak egyirányú változást, ezért jogos az a föltételezés, hogy a vizsgált időszakban a talajvízállást a csapadékon és a párolgáson kívül más tényezők lényegesen nem befolyásolták. A fenti kapcsolati egyenlettel azután kiszámítottuk az 1980 utáni évek közepes talajvízszintjét is. A kapott értékek rendre és jelentősen elmaradtak a mért vízállásoktői, jelezve, hogy a számításba vett tényezőkön kívül más tényezők, minden bizonnyal az előző pontban fölsorolt emberi beavatkozások is, jelentősen hatottak a talajvízszint változására. Az 19B9-as évekre ilyen módon kiszámított talajvízszintek a vizsgált Kecskemét-Jánoshalma térségben kb. 0,5 méterrel vannak alatta az 1933-1980. évi átlagnak, míg a mért vízszintek kb. 1,0 méterrel. Ezt figyelembe véve az 1990 tavaszán készült előtanul- 138 -