A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. TÖRÖK JÓZSEF: Használt hévizek elhelyezése visszasajtolással Csongrád megyében

HASZNÁLT HÉVIZEK ELHELYEZÉSE VISSZASAJTOLÁSSAL CSONGRÁD MEGYÉBEN Dr. Török József Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Csongrád megyében mintegy 200 db 30°C-nál magasabb kifolyó vízhőmérsékletű hévízkút található, amelyből 120-nak a vízét geotermikus energia kinyerésére hasznosítják. A keletkező kb. 32 millió m^/év (1989; lehűlt hévíz többsége felszíni vízrendszerbe jut, környezetvédelmi gondokat okozva. Van már példa a környezetkímélő megoldásra is, azaz a vizek használat utáni visszasajtolására a hévíztárcló homok-homokkőrétegekbe. így nem csökken a vízkészlet, s a nagy sótartalmú hévizek sem szennyezik a környezetet. A megyében rétegrvyonásfenntartási célzattal 1968 óta végez vízviszszasajtolást az olajbányászat. Kísérleti próbálkozások után néhány éve a geotermikus energiahasznosítás során lehűlt hévíz elhelyezésére Hódmezővásárhelyen és Szentesen is alkalmazzák a vízvisszasajtolást, egy-egy kútnál. A tanulmány a fenti vízelhelyezési mód edaigi tapasztalatait tekinti át Csongrád megyében. 1. BEVEZETÉS 1.1. Hévízföldtani adottságok A Dél-Alföld térsége - különösen Csongrád megye területe - Magyarország hévizekben leggazdagabb tája (

1. ábr

a). Az európai viszonylatban is számottevő hévízkészlet az Alföld medencesülvlyedékét kitöltő - neogén korú - tengeri eredetű üledékekben tárolódik. A földtörténeti Pannon-beltenger üledékei közül a felső-pannóniai korú homok- és homokkőrétegek a legjobb hévízadók, többszintes-soktelepes hévíztároló rendszert alkotnak (5). A - 7 -