A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

CSIZMADIA KÁROLY: A Veker-éri termálvíztározó halas hasznosítása

hér busa, 2oo amur és 5o harcsa, kétnyaras halból ha-ként loo ponty, 2oo fehér busa, loo amur ás 2o harcsa telepítésével. A kísérletek eredményéről 1987-ben zárójelentés készült, melyet értékelve az Országos Vizügyi Hivatal a kutatás-fejlesztés folytatása mellett döntött, ahol már a konkrét haltelepítési technológiára vártak választ. A Tisza HTSZ Szeged vállalta a kísérletekhez szükséges halmennyiség betelepítését a tározótóba és hogy a kutatásban részt vesz. 1987-ben looo db/ha tenyészhalat telepítettek, /átlagsúly 6 dkg/db/, majd a lehalászást követően értékelték, hogy a tó takarmányozás mellett alkalmas halivadék nevelésére. A kedvező eredmények után több éves szerződést kötöttek a Vizügyi Igazgatósággal a tározótó hasznosítására, mely.ek ellenértékeként az állami kezelésű csatornák biológiai tisztításához növényevő halakat biztosít. Az elmúlt évek kísérletei és kedvező tapasztalatai ellenére félő, hogy a jelenlegi szabályozók kedvezőtlenül gátolhatják a termálvizek halas hasznosítását. IRODALOM Csongrád megye vízrendezés-fejlesztési koncepciója ATIVIZIG, 1976. Oláh János, Pékár Ferenc, Janurik Endre, Nemcsák János Hévizek halas hasznosítása és elhelyezése HAKI Szarvas, 1987. Szentes város rendezési terve CSOMITERV, 1988. Vekerparti tározó kiviteli terve ATIVIZIG 1981. Veker-éri tározó kutatás-fejlesztési éves jelentései ATIVIZIG 1987-1991. - 51 -