A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

CSIZMADIA KÁROLY: A Veker-éri termálvíztározó halas hasznosítása

A tározó tervezésénél az alábbi feladatokat kellett megoldani: a./ a belvízi tározás révén a Veker-éri főcsatorna tehermentesítése, b./ az "Árpád" Mg.Tsz. által felhasznált nagy sótartalmú termál csurgalékvíz folyamatos és a környezetnél magasabb hőmérsékleten történő elvezetésének megakadályozása, c./ biztosítani, hogy február 15-től október 31-ig - belvízvédekezés kivételével - nem kerül termálvíz a csatornákba, és így kiöntözésre sem. A térség belvízi biztonságának növelését Csongrád megye vízrendezés-fejlesztési koncepciója 1976-ban előirányozta. A Veker-éri főcsatorna 21,6 l/s/km2 fajlagos kiépítettsége 21,78 l/s.km2-re növekedett a tározó kapacitásának a figyelembevételével . Az "Árpád" Mg.Tsz. nagyarányú növényház és fóliatelep bővítést hajtott végre, aminek következtében még 6 db. termálkút lemélyítését végezték el, így 1 millió m3/év nagyságrendű vízmennyiség hűtését és koncentrált elvezetését kellett megoldani. A feladat megoldásához kedvező feltételeket nyújtott a Vekeréri elhagyott folyó mederre utaló jellegzetes meredekfalú völgyszelvénye, és az ÉK-NY-i oldalán nyitott mélyvonulat. A tározó két tóegységből áll, /l. ábra/ egy 23 ha területű hűtőtóből és 117,7 ha területű tározó tóból, melyeket kereszt-töltés választ el, tiltós műtárggyal. A tározó vízszintje az októberben kezdődő fűtési idénytől számítva folyamatosan emelkedik - a termálvíz kibocsátásának függvényében - majd elérve a maximális vízszintet /82,5o m.Af/ november-december hónapban leürítés történik. A termálvizeket a károkozás mértékének csökkentése érdekében minél gyorsabban /8 nap/ kell a leürítő zsilipen és a Patéi csatornán keresztül levezetni. A leeresztést befejezése után a vízszint ismét folyamatosan nő, január és február hónapokban. A tározó feltöltött és leürített állapotát a 2. és 3. ábrák szemléltetik. - 46 -