A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. TÖRÖK JÓZSEF: Használt hévizek elhelyezése visszasajtolással Csongrád megyében

A kisérlet eredményeként megállapíthatóvá vált, hogy a besajtoló kút fajlagos nyelőképessége a fajlagos vízadóképességnek közel megfelelő, (értéke 200 l/perc/bar) a besajtolt vízmennyiséggel arányosan csökkent. Ennek magyarázata részben a kút homokfeltöltődése, de a nyitott homokrétegek - kimutathatóság határán lévő lebegő anyaggal való eltömödése is. Az eltömődés öblítéssel eltávolítható, a nyelőképesség helyreállítható. A kút tisztítása mindkét kísérleti szakaszban 60-70 000 m"

5 víz besajtolása után vált szükségessé. Tisztítás előtt a nyelőképesség a kezdetinek egyötöde-egytizede volt, de ez az érték még mindig egy nagyságrenddel jobb az algyői olajmezőben tapasztaltnál. Az átlagosan 50°C-os víz a megnyitott rétegek 85°C-os hőmérsékletét egy év alatt 52°Cra hűtötte le. A kút távolabbi környezetében a rétegnyomás az előzetes számításoknak megfelelően alakult, közvetlen környezetében a rétegnyomáscsökkenési tendenciát mérsékelte. 2.3. Szeged, Molnár utcai vízvisszasajtolási kisérlet A Szeged-Felsővá rosi Távfűtő Hőközpont mellett a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (KBFI) megbízásából 1983-ban hévízkútpár létesült. A termelő-vízvisszasajtoló célzattal mélyített kutak a felszínen egymás mellett B méterre találhatók, azonban -500 m-től kezdődően ellenkező irányú ferdítésre kerültek. Az 1911 m mélységű termelő kút talpi eltérése 410 m és az 1745-1898 m közötti felső-pannóniai homokrétegekre lett szürőzve. A besajtoló kút 2254 m tengelyhosszúságú, a 2050 m mélységben lévő talpa mintegy 1000 m-re távolódott el a ferdítés miatt a termelő kút talppontjától. Perforációi 1696-1917 m mélységtartományban helyezkednek el 110 m összhosszúságban. A próbaüzem első időszakában - 1984. decemberében - a besajtoló szivattyú csapágyhibák és áramkimaradások ellenére a kitűzött maximálisan 1500 m^/d vízmennyiség besajtolásához elegendő volt az egyetlen 22-23 bar-os szivattyú üzemeltetése, sőt 1000 m^/d-nél kisebb vízmenynyiséget szivattyú nélkül is nyelt a kút. (Ebben a "gravitációs besajtolásban" valószínűleg a betonlábazatra helyezett 100 m^-es puffertartályokban tartott 0,6 bar-os gázpárna nyomás is szerepet játszott.) A nyelőképesség csökkenése mellett a próbaüzem 16. - 14 -