A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DAVIDESZNÉ DÖMÖTÖR KATALI–NAGY ANDRÁS: Az Alföld rétegvizeinek vízföldtani modellezése

felszínalatti víztermelést. Az adatgyűjtés a következők szerint történt: - valamennyi termelési adatot az alábbi időrend szerint kértük 1951- 60 átlagos éves termelés 1961- 70 " 1971- 75 1976- 80 1980- 88 átlagos termelések évente - a 100 m3/d-nál nagyobb rétegviztermelés pontszerűen, EOV koordinátákkal, a megnyitott mélységköz megadásával. Amennyiben az adott helyen időben változott a víztermelés mélysége, akkor ennek megadását is kértük. - az egyéb, kis termeléseket a 10x10 km-es rácsháló elemeire összevonva az előzőekhez hasonlóan kértük. Az adatgyűjtésre azért volt szükség ilyen formában, mert a HEAD program az egyes számítási idő 1épcsöknél képes ujabb víztermelési adatokat fogadni, és az adatok megbízhatósága, valamint a rendelkezésre álló számítógépi kapacitás a fenti idöfelosztás szerinti futtatásokat engedet meg. Az ilyen módon begyűjtött adatokat azonban természetesen terhelik hibák: - a termelési adatokat időben visszafelé haladva, a mérési adatok, ill. a tárolás hiánya miatt egyre kisebb megbízhatósággal lehetett megadni. Az ötvenes évekre vonatkozóan gyakorlatilag csak becslések álltak rendelkezésre; - a közüzemi vízellátásban résztvevő intézmények megfelelő adatszolgáltatásra kötelezettek, igy legalábbis a hetvenes évektől viszonylag megbízhatóak az adataik. Az ipari üzemek vízhasználata csak a VKHP-ból adható meg, így sok esetben az üzem összes víztermelési adata áll rendelkezésre, amiből nehéz szétválasztani az egyes objektumokra vonatkozókat. A mezőgazdasági üzemek adatszolgáltatásra nem kőte1ezettelem igy az általuk termelt vízmennyiség csak a kutak épitéskori adatai alapján becsülhetők; - a horizontális és vertikális elhelyezés is okozhat problémát.