A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DAVIDESZNÉ DÖMÖTÖR KATALI–NAGY ANDRÁS: Az Alföld rétegvizeinek vízföldtani modellezése

3.4. A tárolási ténvey.n meghatározása A tárolási tényező többek között a rétegre jellemző piezovezetöképesség, melyet interferencia mérésekből lehet meghatározni, és a transzmisszibi1itás hányadosaként adható meg. A modellhez felhasználtuk a különböző kutatási témákban az évek során végzett interferencia vizsgálatok eredményeit, melyek alapján rétegenként konstans piezovezetöképességi adatokat adtunk meg input adatként ( 1e4-le6 m2/d ). A program futása során a megadott transzmisszibí1itás értékekkel osztva maga állitotta elö a rácselemekre jellemző értékeket. Ez a paraméter csak a nempermanens folyamatok modellezéséhez szükséges. 4. A TERMÉSZETES ALLArOT MODELLEZÉSE A modellezést a már említett HEAD programmal végztük 10x10 km-es ortogonális EOV rácshálózat felvétele mellett. A modellt permanens állapotig futtattuk. A' természetes állapotnak megfelelően Vízkivételek nélkül történt a számítás. Eredményként az egyes rétegekre vonatkozó r"t

oneiá1 képet kaptuk. A számitások értékelését a potenciálkép alapján meghatározott horizontális és vertikális vizmozgások vizsgálata nyomán végeztük. Az egyes rétegek közötti vízforgalmat a modell által számított potencálértékck különbségének és a közöttük érvényes átszivárgási együtthatónak szorzataként számítottuk mm/év-ben kifejezve. Peremfeltételek: a talajvízszint 0-dik rétegként let figyelembevéve; a hetedik réteg feküje felé nincs vizforgalom. A talajvízből történő leszivárgás reális értékei a homokhátságon 50 mm/év körül lehetnek. A 0-1. rétegek közötti vizforgalom ennek megfelelő. A 2. rétegből 10 mm/év értéket meghaladó mértékű természetes feláramlás csak a déltiszai süllyedék Duna-Tisza közi részén és Tiszakécskénél, a Hortobágyon, a Felső-Tiszavidéken és - 30 -