A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DAVIDESZNÉ DÖMÖTÖR KATALI–NAGY ANDRÁS: Az Alföld rétegvizeinek vízföldtani modellezése

pontszerű víztermelések kölcsönhatásainak számításaira is, azaz a nagytérségek mellett a lokális problémák megoldására is a regionális ill. globális hatások figyelembevételével. Erre alkalmas az LR

G szoftverrendszer. A szoftverek részletes ismertétésére itt helyhiány miatt nincs lehetőség, különböző szakfolyóiratokban ezek fellelhetők. 3. A MODELL SZERKEZETE, PARAMÉTEREI 3.1. A rétcKösszl

e

t vertikális felosztása A modell a felszíntől az alsó-felső pannon határ mélységéig kiterjedő pl eisztorén-pl iocén modenceü1edékekre terjed ki. Az alsó határfelületet vízzárónak tekintjük. Az összlet vastagsága egyes helyeken meghaladja a 2.5 km-t, és több száz homok, kavicsos homok, iszapos homok, homokkő, valamint iszap, agyag, agyagmárga réteg váltakozásából áll. Ezek alulról felfelé haladva egyre inkább a folyóvízi üledékképzödés jegyeit mutatják, s az üledékkópzödés ciklusainak megfelelően, durvább és finomabb szemű üledéksorok különíthetők el. Mivel a hidrodinamikai modellt rétegirányu és arm merőleges vizvezetöképességekkel kívánjuk jellemezni, igen fontos, hogy a rétegek körrellációját, a rétegképzödés dőlését helyesen határozzuk meg. Valamennyi réteg egyedi figyelembevétele a modellben lehetetlen. Helyes ha földtani korbeosztáshoz kapcsolódóan történik a rétegősszletek meghatározása, ugyanakkor éppen ezen a téren folynak kiterjedt szakmai viták, nmi miatt a MiiFI nem tudott eddig végleges vertikális felosztást adni. A szakmai viták legkevésbé az alsó-felső pannon határt érintik. Itt a modellben megadott felület igazodik a MúFI által a nyolcvanas évek közepén meghatározotthoz. Az ujabb eredmények ismeretében is csak kisebb eltérések valószínűsíthetők. A nagyobb - 27 -