A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. SCHIEFNER KÁLMÁN: Tájékoztatás a vezetékes ivóvízellátás mikrobiológiai szennyezettségéről

TÁJÉKOZTATÁS A VEZETÉKES IVÓVÍZELLÁTÁS MIKROBIOLÓGIAI SZENNYEZETTSÉGÉRŐL Dr. Schiefner Kálmán Országos Közegészségügyi Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Jó minőségű kűtvizek, illetve korszerű vizkezelési eljárások alkalmazása ellenére egyes ivóviz hálózatokban a vizminőség különösen mikrobiológiai szempontból romlik. A preventiv fertőtlenítéstől függetlenül kimutatható bakteriológiai szennyezettség mellett növekszik a hálózati viz ülsdék tartalma, elszaporodnak heterotróf szervezetek. A szerző rámutat a v-jzatékes ivóvízellátás biológiai, mikroszkópos ellenőrző vízminőségi vizsgálatok fontosságára. 1. ELŐZMÉNYEK Az ivóviz minőségének, fogyaszthatóságának higiénés megítélése, többirányú komplex feladat, melynek része a biológiai vizsgálat, a vizben élő és élettelen szervezetek, valamint egyéb szerves és szervetlen anyagok felisí.ijrése. A vizsgálatok terjedelme, az előkészítés, a szervezetek mikroszkópos felismerése és meghatározása azonban nem teszi lehetővé minden ellenőrzésre kerülő vizminta vizsgálatát, melyet a külön vízminta beszállítása iü ;c^:'látoz. A gyakorlat az, melyre a szabvány is rendelkezik, hogy a vizsgálat elvégzésének szükségességét a helyszíni szemle alapján vagy valamely lakosági, fogyasztói panasz kivizsgálása céljából a higiénikus kéri,illetve dönti el. A vizsgálat a korábban érvényben lévő (1956) szabvány alapján az üledék: a szeszton mennyiségének, minőségének, az indikátorszervezetek meghatározására terjedt ki. Ezek a vizsgálatok elsősorban a védetlen vizadórétegekre telepitett egyedi un. ásott kutak külső eredetű, friss szennyeződé- 259 - j