A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

V. KEVEI JUDIT: Mikrobiológiai vizsgálatok szerepe az ivóvíz minősítésében

Bakteriol ógiai minősixés Mikológiai minősítés 62 % megfel el 6 megfel elő 9 at /o kifogásol ható kifogásol ható 12 07 /o megf el e] ő kifogásol ható 17 % kifogásolható megfel elő A két minősítés ezek alapján 71 %-ban megfelelt egymásnak és 29 %-ban eltérőek voltak. Mivel a bakteriológiai és mikológiái szennyezettség közötti összefüggés nem egyértelmű,és a jelenlegi szabványokban a] ig esik szó gombáról - / az MSZ 45o-2 mikroszkópos minősítő szabványban osak annyi szerepel,hogy az ivóviz nem -;arta] mazhat gombát, az MSZ 450/3 bakteriológiai minősítésben peiig az,hogy 5 1 ivóviz nem tartalmazhat, kórokozó gombát/ - mindenképpen szükségesnek tartom,egy tenyésztésen alapuló mikológiái mennyiségi és minőségi követelmények megállapitását. 5. FERTŐTLENITÉSI KÍSÉRLETEK Ezekkel a kísérletekkel arra kérdésre szerettem volna választ kapni,mi]yen módon fertőt]enithetők a már szennyezett vízbázisok, műtárgyak és hálózati szakaszok, hiszen köztudott,hogy a gombák pol iszacharid sejtfala jó] ellenáll a hálózati fertőtlenítéskor megszokott ( 0,2 - 0,3 mg/] ) k]órmennyisegnek. 5.3.^abor&TÓriumi in vitrc kísérletek A kísérleteket, általam készített több fajt tartalmazó gomba^zuszpenzióva] végeztem, különböző mennyiségű Na-hipokl orit oldatot adagolva a viznez. Az igy kapott oldatokból meghatározott idő.-.özönként mintát vettem és abból minden alkalommal összes aktív k]órmérés és gombatenyésztés történt. ( Az inkubációs idő leteltévej az aktiv klórt !!a-tioszujfátta] hatástalanítottam). Az eredményeket az alábbi táblázat ( 2.sz.) foglalja össze. - 204 - j