A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

lentőségii a 30-80 in mélységközben található fedőképződmények áteresztőképessége, porozitása és az aktuális nyomásállapot földtani védettség érzékeltetésére a védettségi térképeket a talaj- és rétegviz közötti egységnyi nyomáskülönbség mellett célszerű megszerkeszteni /Beregi L., 1992./ A várható vizminőaégalakulás meghatározása nem csak a felszíni eredetű szennyezésekkel kapcsolatban fontos, hanem a depresszió okozta mobilizáló hatás következtében magától a földtani képződményből megjelenő, geocinamilcai okokkal is összefüggésbe hozható vizminőségváltozásokra is számitani kell azon kívül, hogy a rétegvizek eredeti minősege rétegeredetű okokból sok helyen önmagában is kifogásolható. /Szlabóczky ?. 1992/. 5. a EIES&HSLH3TŐ. EETSGVIZEESZLETEK. A vízgazdálkodás számára alapvető kérdés, hogy a jelenlegi rétegvizteimelés folytatható, illetve bővithető-e? Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv /1984/ a kitermelhető rétegvizkészletet 6,4 millió mVd-nak határozta meg, ami a jelenlegi termelés több mint háromszorosa. A készletek meghatározása elsősorban a létrehozható depresszió alapján történt, de közelítő jelleggel már figyelembevették a talajvízből és felszíni vizekből történő utánpótlódás korlátait is, jelezve, hogy egyes helyeken vízpótlásra lehet szükség. A készletek meghatározása akkor még csak a hetvenes évek növekvő rétegviztermelésével kapcsolatos, nem elegendő részletességű és pontosságú megfigyelésre alapozott becslésnek tekinthető, ami számítógépi modellezés nélkül történt. Az azóta történt megfigyelések és kimutatott problémák a - 18 -