A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
BAKUCZ PÉTER: A GIS és a felszínalatti vizek hidrodinamikai modellezésének kapcsolata
Tekintsük most n db réteget. Amennyiben megakarjuk határozni mennyi az elméletileg szóba jöhető adatkapcsolato k száma, egy olyan négyzetet vehetünk, amelynek soraiban illetve oszlopaiban ugyanazok a rétegek helyezkednek el. I Bakucz . 1992) Azaz: A mátrix diagonálisaiban nem értelmezhetünk kapcsolatot, hiszen ekkor identitásról van szó, ami újabb információkat nem hordoz. Két fajta adatkapcsolatot különböztethetünk meg, az 1. l:n és az 2. n:m kapcsolatokat. 1. Az 1:n kapcsolatnál 1 db réteghez n db réteget rendelünk. A szóbajöhető adatkapcsolatok száma egyszerű kombinatorikai belátással n£(n n-i) 2. A n:m kapcsolat esetén n számú réteghez m számú réteget rendelünk, jelen esetben kizárva az 1 :n kapcsolatot, a létrejövő adatkapcsolatok száma szintén egyszerű belátással: Igy egy adott leiadatban, amelyben például 20 réteg helyezkedik el a szóbaiöhető összes elme/en adatkapcsolat szama, amely úi. többletinformációt hordozhat több mint egymillió lehet. A GlS—ek segítségéve! eddig még nem ismert összefüggések is felismerhetők, amelyeket eddig más eszközökkel nem lehetett megvizsgálni. A modellezési gyakorlatban ket eltérő alapszerkezetű GIS alkalmazását figyelhetjük meg. Az egyik a vektorbázisú rendsze r amely a térképi adatokat elsősorban x,y koordinátapárok formáiéban kepes kezelni. Ilyen a BME Vízgazdálkodási Tanszékén is alkalmazott Arcflnfo rendszer. A másik rendszer az ún. raszterbázis ú, amely a térképi információkat egy raszterháló elemeivel tárolja. A BME Vízgazdálkodási Tanszékén ilyen raszterbázisú rendszerek közül használatban van az ILWIS és az IDRISI rendszer A térbéli információs rendszerek 'térbeli' jelentése nem egyezik a matematikai ielentésmóddal. tekintettel arra, hogy egy térbéli információs rendszer lehet két-, illetve háromdimenziós egyaránt . Ilyen esetben valódi-, illetve kvázi háromdimenziós rendszerekről lehet beszélni. A hazai modellezési gyakorlatban alkalmazott rendszerek döntő többségében kétdimenziósok. Míg a kétdimenziós térbeli rendszere k esetén a síkbeli grafikus adatállományhoz bizonyos kitüntetett pontokba n rendelünk hozzá attributumadatként z koordinátának tekinthető értéket, addig a háromdimenziós térbeli rendsze r esetében háromdimenziós digitalizálássa l oldjuk meg mindezt. a> * L 01 %/ •4. L. rü O c */ L C 1. reteg X 2. reteg X X X X n. reteg X - 148 -
