A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BENKE GYÖRGY–VARGA FERENC: A Tisza bal parti – „Malina” – mederburkolat helyreállítása a 6+458–7+533 tkm szelvények között

számolt be (1905). Tanulmányát a mérnökegylet a "Hollánpályadíj" 200 koronás jutalmával tüntette ki. Még az 1880-as években tervezte társulatának belvízlevezető hálózatát. Uttörő volt az iszapoltatő rözsemflvek mederszabályozási alkalmazásában is. Nevezetesek a különbözőképpen kialakított partburkolatokkal végzett módszeres összehasonlító kísérletei. Ezeknek keretében világviszonylatban elsőként alkalmazta partvédelemre az aszfaltot. Az érintett ún. "Malina-féle" rézsűburkolati szakaszon a hullámverés elleni védelem azért is kiemelt jelentőségű, mert az uralkodó szélirány DNY-i, ill. £-i, arai ezt a töltésszakaszt - árvíz idején különösen - erősen támadja, ill. a DNY-i ún. "alszél" esetében az áramlás ellen dolgozva magasabb hullámok alakulnak ki. Ezért, ill. a folyómeder közvetlen közelsége miatt, I. o. veszélyeztetett töltésszakaszként van nyilvántartva árvízvédelmi biztonság szempontjából ez, és az alatta-felette húzódó szakasszal együtt mintegy 3,0 km hosszú szakasz. A "Malina-féle" rézsűburkolat a Tisza bal parti védtöltés 6+400 - 7+560 tkm számú szelvénye között épült, kísérleti jelleggel. Mint már előzőekben jellemeztük, 16 féle szerkezeti megoldás 41 változata készült el a kísérleti szakaszon 1:2 hajlású rézsűvel, a kisvízi terméskőből készült padka 74,60 75,10 mBf. szintjében indítva, 79,60 mBf. szintig. Mivel a szakaszon a "0" víz szintje 73,62 mBf., a megoldás a szegedi állami vízmércén mért + 600 cm-es vízállásig védelmet nyújt a töltéstestnek. Ennél magasabb (árvízi fokozatú) vízszint esetén a töltés füvesített, 1:3 hajlású földrézsűjén hullámverés ellen minden alkalommal védekezni kell. A kísérleti szakasz négy féle alapanyag felhasználásával épült: a./ Nagyméretű (mezei) géptéglából; b./ Helyszíni betonból; - 72 -