A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

JÓZSA JÁNOS–GÁSPÁR CSABA–SZÉL SÁNDOR–BAKONYI PÉTER: Folyószabályozási művek és folyóba épített műtárgyak áramlási hatásának vizsgálata numerikus modellezéssel

FOLYÓSZABÁLYOZÁSI MÜVEK ÉS FOLYÓBA ÉPÍTETT MŰTÁRGYAK ÁRAMLÁSI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA NUMERIKUS MODELLEZÉSSEL Józsa János, Gáspár Csaba, Szél Sándor, Bakonyi Péter Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ ÖSSZEFOGLALÁS Folyószabályozási művek és folyami műtárgyak környezetében kialakuló áramlási viszonyok numerikus vizsgálatára kétdimenziós modelleket mutatunk be. Az első a mélység mentén átlagolt kvázipermanens áramképeket finom térbeli felbontás mellett is hatékonyan szolgáltató modell. A második nempermanens, erősen örvényes, közelítően sikáramlásl viszonyok szimulálására ad módot. Alkalmazásukra és a számítások kismintakísérletekkel való összevetésére a Tisza szolnoki vízkivételt magában foglaló szakaszán kerül sor. 1.BEVEZETÉS A folyószabályozási művek és a folyóba épített műtárgyak kialakítását segítő hidraulikai vizsgálatok a hagyományosnak mondható klsmintakisérletek mellett - vagy hozzájuk kapcsolódva - napjainkban számos esetben már numerikus modellekkel is elvégezhetők. Ellentétben a hosszú folyószakaszok egydimenziós leírásával, a beavatkozások környezetében az áramlási és mederalakulási folyamatok legalább kétdimenziós tárgyalása szükséges. Habár ezeken a helyeken az áramlások gyakorlatilag mindig térbeliek, a nagy folyók a szélességhez viszonyított kis vízmélység miatt sekélynek tekinthetők, így a tapasztalatok szerint a folyamatok vízszintesen kétdimenziós, mélység mentén Integrált leírása elfogadhatóan jó nagyságrendi közelítést ad. A folyami áramlásokat időben kisebb-nagyobb mértékű sebességingadozások, pulzálások jellemzik. A folyók gyakorlatilag mindig turbulens mozgásállapotban vannak, ám a turbulencia teljeskörű leírása ma még korlátokba ütközik. A turbulenciának éppen ezért általában csak az időben átlagolt hatását kísérlik meg figyelembe venni, például a fenéksúrlódáson és az örvényviszkozitás beveze- 59 -