A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

PRJACZER TAMÁS: Vizuális–esztétikai szempontok a vízfolyások szabályozásában

Ez a terület a vízgazdálkodás és a iái használat szemléletét egyesíti és technikai módszereket, tájrendezési technikákat valamint adminisztratív intézkedéseket használ annak érdekében, hogy megőrizze és fejlessze a vízmenti tájak esztétikai értékeit. A vízmenti táj fogalmát már többen is használták. Leopold 1968-ban használta a 'riverscape' kifejezést, ami folyómenti tájat, vízfolyás menti tájat jelent [5]. Munkájában csak vízfolyásokat vizsgált, nem foglalkozott az állóvizekkel. Litton 1971-ben használta a 'waterscape' kifejezést, amit vízmenti tájnak fordíthatunk [6]. "A vízmenti tájat két, egymást kölcsönösen kizáró elem jelenléte határozza meg: a vízfelület és a part. A vízfelület és a part két egymástól függő elem. amelyek egymás tulajdonságait tükrözik." 2. VÍZMENTI TÁJAK VIZUÁLIS ÉRTÉKEIVEL VALÓ GAZDÁLKODÁS. WATERSCAPE MANAGEMENT A későbbi vizsgálatok megkönnyítése érdekében keretet kívánunk adni, amely segíti a kérdéskör - a vízfolyások menti táj esztétikai értékekeivel való gazdálkodás - pontosabb lehatárolását és definiálását. Helye a többi tudományterülethez képest A vízmenti tájak esztétikai értékeivel való gazdálkodás egyesíti és alkalmazza az esztétikáról, a tájról, a vízről és a gazdálkodásról meglévő tudásunkat. Célok A víz és a táj esztétikai értékeivel való gazdálkodás célja, hogy megőrizzük és fejlesszük azokat a tájalkotó elemeket, amelyek ezt az esztétikai értéket képviselik. Érdekeltek Három érdekelt csoportot lehet elkülöníteni: azok, akik "használják", övezik a tájképet; azok, akik "tulajdonosai" a tájképnek, mind a köz- és magánterületek tulajdonosai, azok a szakemberek és intézmények, akiknek feladata a tájképek védelme. - 56 -