A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

J. A Maros makói vízhozama számított [c] és az esés függvényében vitAi'éa tn A részletes adatokkal rendelkező makói szelvényben a "C" tényező kiegyenlített értékeinekismeretében lehetőség nyílott a főmeder vízállás-vízhozam görbesereg megszerkesztésére a különböző felszínesések függvényében. A dinamikus felszínesés változás a tiszai visszaduzzasztás hatására a Makó alatti szakasz jellemzője. A 8. ábrából a különböző felszíneséshez és vízálláshoz tartozó vízhozam emésztése az alsó szakaszoknak meghatározható. A hidrológiai és hidraulikai elemzéshez igen jó segítséget nyújtott az "ARVT£- elnevezésű számítógépes program. Természetesen z. vizsgálat több feltételezésre alapult, amelyek maradéktalan igazolásához a kis-közepes és nagyvizi időszakban vízállás és egyidejű vízhozam mérések adatai szükségesek a nagylaki, magyarcsanádi, makói, klárafalvi és szegedi szelvényekben. A magyar fél által elkészített nagyvizi hidrológiai és hidraulikai elemzéssel párhuzamosan a román fél egy, a közös folyószakaszra vonatkozó középvizí szabályozási terv változatot készített. összehasonlítva a magyar és román fél elképzeléseit a középmeder vonalazásában a két változat jellegében azonos, a román változat enyhébb, általában az elszélesedett folyómederben maradó ívekkel dolgozik - szemben a magyar fél javaslatával, melynek ívvezetése dinamikusabb. Mindkét fél alkalmazkodott a meglévő partbiztosításokhoz és mindkét változat alapelve egy egységes főmeder kialakítása, a nagyvizi levezetésben jelentős szereppel bíró középvizi meder és parti sávjainak tisztántartására. - 51 -