A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

regresszión alapuló előrejelzési módszer miként és meddig alkal­mazható . Vízállás-korreláció (Arad-) (Maros : 1970.1S74.1975.1981) Az aradi vízmércére vonatkozóan a lineáris regresszión alapuló elő­rejelzés Nadlac vízmércéig ad ki­elégítő eredményt (5. ábra). A Perjánosi vízmérce alapján Ma­gyarcsanádig jó, Makóig viszonylag megfelelő becslés készíthető a Nagylaki vízmércék, melyekről Ma­kóig készíthetünk megfelelő előre­jelzést. fentiek alapján. A következő elő­rejelzésre alkalmas vízmércék a Makó alatti szakaszon a Makó-Klárafalva közötti vízmércéken az alsóbb szakaszokra történő előrejelzés szempontjából a mércekap­csolat nem használható. Klárafalva alatt a további alsóbb szaka­szokra a vízinércekapcsolat ismét "megjavul", bizonyítva -a Tisza domináns jellegét. Az eddig bemutatott vízjárás elemzésekből az alábbi összefoglaló megállapításokat tehetjük: - A torkolattól távolabbi, nagyobb esésű folyószakasz Aradtól­Magvarcsanádig (esetenként Makóig) tart. Ezen a szakaszra víz­állás előrejelzést elsődlegesen vízmércekapcsolati módszerrel érdemes elvégezni. - A Maros torkolat-Klárafalva közötti szakaszra elsődlegesen a duzzasztási elméleteket alkalmazó hidraulikai számításokkal lehet előrejelezni. - A kettő közötti marosi szakaszra a tiszai duzzasztás függvé­nyében az előbbiekben javasolt két eljárás valamelyike, illet­ve kombinációjuk alkalmazható. A kölcsönös együttműködés során Arad és a torkolat között fel-

Next

/
Thumbnails
Contents