A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

tek, így a 260 km folyószakasz 172 km-re rövidült. 1890-ben épült meg a torkolati osztómű. Az árvízvédelmi töltéseket az 1858-ban alakult Felső-Torontáli Armentesítö Társulat és az 1881-ben alakult Körös-Tisza-Maros Armentesítö és Belvízszabályozó Társulat építette. A szegedi árvíz katasztrófát kővetően az 1881. évi XII. törvény adott nagy lendületet ezen munkálatoknak, amikor is a törvény kőtelezővé tette a töltések kiépítését és a szervezettebb árvízvédekezést. A mederszabályozási munkálatokat kezdetben az Aradi Folyammérnöki Hivatal végezte. A trianoni békeszerződés után a Szegedi Folyammérnöki Hivatal vette át ezen feladatot. A Maros életében a két világháború közötti időszak legjelentősebb eseménye az 1932-es árvíz volt, s ennek hatására a védtöltés erősítések, valamint az alsó 7 kanyarulat partbiztosításainak kiépítése. A II. világháború után mind a magyar, mind a román szakemberek érdeklődést mutattak a közösérdekeltségü szakasz (torkolat-Arad) és ezen belül különösképpen a 22 km hosszú határszakasz (MakóNagylak) egységes, közös tervek alapján való rendezésére. Tárgyalások kezdődtek 1954-ben erre vonatkozóan. Ezt az a körülmény is elősegítette, hogy mindkét háború utáni békeszerződések a marosi határt un. mozgó határnak minősítették, azaz a "fő hajózóút tengelyét" jelölték meg államhatárként. Ennek nagyobb mértékű változásától mindkét ország kormánya tartott. Közös tervező csoportot hoztak létre, amely elvégezve a szükséges felméréseket és egyeztetve az elveket, 1956-ban előterjesztette az első terv változatot. 1957 szeptember 24-én véglegesítette az egyeztetett tervet. Az egyeztetett közös terv, amelyet 1957-ben a Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság elé terjesztettek magyar oldalon 17 millió forint, román oldalon 20 millió forint értékű munkát irányzott elő és azt 10 évre ütemezte. Az egységárakat az 1955-ben érvényes magyar normák szerint dolgozták ki. - 39 -