A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ILLÉS LAJOS–JECZKO JÁNOS: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata

4. sz.Qbro Mederfenék hosszmenti vóltozóso Teljesen egyértelműnek tiinik a 1972-91. évek közötti medersul1 védési tendencia a teljes Tiszabecs-Tivadar szakaszon, illetve jól látható az is, hogy közvetlenül a Tiszabecsi vízniérceszel vény alatt a 740.5-744.0 fkm közötti szakaszon legjelentősebb mértékű. A medersüllvedés okát két tényező együttes hatásának eredményeként valószínűsítjük: - az 1970-es Tisza-Szamos kozi árvízkatasztrófa után a térség településeinek és infrastruktúrájának iút. vasút, közmű stb.) újjáépítéséhez nagy mennyiségű folyami kavicsot termeltek ki és használtak fel, mint helyi alapanyagot. Intenzív kitermelés volt jellemző a Tiszabees alatti Milota térségi folyószakaszra is. - az 1970 évi májusi és júniusi nagy árhullámokat követően a Felső-Tiszán olyan árhullám nem vonult le, dmelj jelentősebb görgetett hordalékot tudott volna szállítani, ezért az utánpótlódás mértéke -feltételezésünk szerintelenyészo lehetett. Ez utóbbi tényező hatását a hosszmer.ti mederváltozásokra jelentősebbnek érezzük. -a lefolyási viszonyok hatása a kisvizekre A vízgyűjtőn esetlegesen bekövetkezett lefolyási viszonyok változását és azok hatását a vízszintsul1yedésre nehéz becsülni. Elvben a kisvízi lefolyást módosíthatja többek között: - jelentősebb mesterséges tározás, - a vízgyűjtő felszínén bekövetkezett változások ( erdőgazdálkodás, művelési szerkezetváltás stb.), - 412 -