A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BELEZNAI TIBOR: A Berettyó szabályozásának története napjainkig

Mivel a bal parti töltésszakasz 8 helyen régi holtmedret keresztezett, teljes talajcserét kellett elvégezni e szakaszokon. Külön említést érdemel az a tény,hogy a folyó magyarországi szakaszán 395 helyen keresztezte holdmeder a védtöltéseket. A gumikerekű Rába vontatta ROME földnyesőládákkal gazdaságosan sikerült ezek közül lo6 db-ot feltölteni terepszintre,még 1-2 km földnyerőhely távolság esetén is. Nem szorosan vett szabályozási munkának tekinthető,de a Berettyó jeges árvizeinek levezetése szempontjából döntő jelentőségű,hogy több hidat sikerült átépíteni.Korábbi években nem egyszer jégtorlaszokat okoztak a szűk medernyillásu vb hidak,fahídak esetén cölöpjármokkal leszűkített átfolyási szelvények./ így került sor a kismarjai fahíd vb híddá való átépítésére, a gáborjáni híd facölöpü hídjának vb híddá való korszerüátésére - bár az uj híd is öt medernyilást tartalmaz,ami nem ideális - és kikerültek a mederből a szeghalmi Szabadság híd középső provizóriumát tartó vbszerkezetü hídpillérek is,melyek nagymértékben elősegítették annak a jégtorlasznak a kialakulását, mely 1967. február 9-én a Berettyó bal parti töltésének szakadását okozta. A biztonságosabb jeges árvizek levezetése érdekében azonban szükség van még a szeghalmi vasúti híd átépítésére,mely jelenleg négynyílású /e hídnál még külön veszélyforrás,hogy a bal parti hullámtéren 6o m hosszú vasúti töltés is szükiti a víz útját./ Igen veszélyesnek Ítélhető a öt medemyilásu Bakonszeg-Zsáka közúti híd,mely bármikor jégtorlasz kialakulási helye lehet. Az 1967-es töltésszakadás bebizonyította,hogy a Berettyó esetében — különösen jeges víznél - nem lehet biztonságosan védekezni. Ezért kritikus esetben célszerű egy meghatározott helyen az árvíz kiiresztése a töltés átvágásával ,vagy robbantásával./Elsőrcm'C; szempont,hogy ezáltal megelőzzünk egy településeket közvetle- 390 -