A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

GALBÁTS ZOLTÁN: A Körösök szabályozása a kezdetektől a századfordulóig

Fehér-Körös: 351 mi/s, Fekete-Körös 422 m3/s, Sebes-Körös 390 m3/s, HármasKörös 1000 mi/s. A töltések egymástól való legkisebb távolságát a Hármas-Körösnél 600 m-ben, a Kettős-Körösnél és a Sebes-Körös alsó szakaszán 900 m-ben, a Fehér-Körösnél 100 m-ben, a Fekete-Körösnél 120 m-ben, a Sebes-Körös felső szakaszán pedig 125 m-ben állapították meg. A tervezett munkák 1895-ig elkészültek, és újabb 10,5 millió m3 földmunkát végeztek el. A három terv /1820 Huszár Mátyás, 1855 Bodoky Károly, 1879 Folyammérnöki Hivatal/ és az ezek alapján elvégzett munkák számos tanulságot hordoznak magukban. Az első tervezőknek semmi adatuk nem volt, sőt téves úton is járlak. A mederátmetszésektől például a nagyviz szintjének lesüllyedését remélték. Az érdekeltek kifogásolták a sok átmetszést és a folyók rendkívüli megrövidítését. Ma már megállapítható, hogy az átmetszések a folyók alsó szakaszán célszerűek voltak. Az alsó szakaszokon ma is kevés a hordalék, az is inkább lebegtetett iszap. A felső szakaszok hosszuló megrövidítése azonban nem volt a legszerencsésebb megoldás. Kedvezőbb lenne, ha az árhullámok kevésbé hevesen, jobban elnyújtv

a érkeznén

ek le az alsó szakaszokra . 2. ábra Mederátmetszések a Hármas-Körösön - 36 -