A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

PÉKÓ ZOLTÁN: Szolnok város árvízvédelme

Ha "viz;-" szemel nézzük az évszázados nunkákat, akkor kiemclked: jelentCségj és méretű munka volt a szolnoki vár védelr.ére ásott Zagyva-nseer, valamint az ősmeder és a Tisza folyó által meghatározott háromszög, srnely lehetetlenné tetts. hogy "szárazlábon" közelítsék meg a várat. Enne!-, a beavatkozásnak a mai napit; is látható nyomai maradta;, ugyanis a Zagyva folyó torkolati szakasza a régi ásott meder lett. A régi medret feltöltették s töltéssel elválasztották az ősrKdertn. A nült század közepétől elkezdett folyúszaDáüyozási és leltésé-ítési mun«ákkal párnuzanesan a Tisza Szolnok város belterületi szakaszát is töltésekkel védték. Ezen runkálatok első lépései a Szolnok feletti Tisza szakasz rendezésével két kanyarulat átvágásával kezdődtek. A szórópusztai kanyart (77 I. stvágrst) lE56-ban, majd egy évvel később (77 II. átvágás) s Szolnok várossal sze-oeni kanyart vágtá': át. Az átvágásokkal párhuzamosan a védtöltéseket is építették, illetve magasították. A folyó árvizeit egyre kisebb hullámterekre szorították össze, ez pedig a megzavart lefolyási viszonyok közepette, nem várt riártéróen emelte reo az árhullámok tetőző magasságát. A sorozatosan a Közép-tiszai térségbon - fellépő s egymást felülmúló magasságú árvizek idején nemcsak a mentesített 5blözetek. de a korábban biztonságos, vizet ne- látctt napaspartokon települt helységek is veszélybe kerültek. Azért, hegy a város árvízvédelmét biztonságossá tegyek a város feleli oldalon a védtoltésekei negnagasították, parapst és tánfalakat építettek, ce mindezek előtt nég Szolnok város belterületén hulls^térszabályezási munkálatok keretén belül 1904 - l?Có között a már meglévő szajoli vasúti toltéstél kezdődően SzandaszélCs térségéig a Tisza bal partján is töltést eneltck. A Szolnok-Szajoli szakaszt az 1932 évi árvíz csaknem neghágta, ezért 154E-1950-ben 1,5 m-rel mennagasították a töltéseket. - 373 -