A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: Folyóik szabályozása, különös tekintettel a Tisza-völgyre

(tlhagyott medrekkel) kapcsolatos rendezési elveket, és meg kell határozni az elvégzendő feladatokat. Úgy gondolom, hogy az idézett állásfoglalás és a néhány javaslat ma is időszerű, jóllehet a mellékágak vízügyi kezelésOől történő átadása megkezdődött. 5. A TISZA FOLYÓ SZABÁLYOZOTTSÁGA, A SZABÁLYOZOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A Tisza folyó szabályozásáról számtalan cikk, tudományos elemzés ad ismertetést, méltatást. Az elvégzett szabályozási rrunkák (csatornázás) eredményeként a folyó magyarországi szakaszának szabályozottsági állapotát 1990. december 31i adatokkal a következőképpen jellemezhetjük: A vízügyi igazgatóságok kezelésébe tartozó folyószakasz (új szelvényezés az 1979. évi Vízrajzi Atlasz szerint

) telje- részhossza sen ben (km) szabályozott nem igényel szab.-ra szab.-t szorul 25 1. Felsőtiszavidéki VÍZIG Nyíregyháza Tiszabecs (orsz.hat.) 745,0 fkm Tokaj 544,0 fkm 201 93 76 7 2. Északmagyarországi VÍZIG Miskolc Tokaj 544,0 fkm Tiszavalk 440,0 fkm 104 68 14 13 3. Középtiszavidéki VÍZIG Szolnok Tiszavalk 440,0 fkm Csongrád 253,0 fkm 187 52 79 17 4. Alsótiszavidéki VÍZIG Szeged Csongrád 253,0 fkm déli országhat. 160,0 f

km 9

3 42 7 23 39 21 Összesen: 585 255 176 60 94 A folyók szabályozottságának fenti táblázat szerinti értelmezése: A folyók szabályozásána

k fogalomkörébe tartozik a közép- és kisvízi szabályozás, azaz a mederszabályozá

s és a csatornázott folyókon a vízszintszbályozás is. Szabályozott az a folyószakasz

, ahol egyoldali, vagy kétoldali vezetőmű (párhuzammü) épült, illetve ahol legalább az egyik parton partbiztositás van, továbbá ahol összefüggő (egynél több) keresztirányú HÍJ (keresztgát, sarkantyú) rendszere létesült, valamint, esetenként szabályozási és gázlókotrás is történt. - 26 -