A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
DR. CSIKÁSZ SÁNDOR főelőadása: A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK HATÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TISZA VÖLGYRE
A.) Árv xzment.esítés (töltésezés és átmetszések) A/2. A tültésezések a vízjárást teljes mértékben megváltoztatták, az árvizek tartóssága csökken, de szintjük jelentűsen meo nű, a kisvizek szintje süllyed és tartósságuk mennfi. A/3. A töltések közé szorított íolyón képződő jégtömeg jelentősen kisebb, megjelenik a jeges árvízkatasztrófa veszélye, a je ges időszak tartóssága csökken. A/4. A íolyő hordalékosabbá válik (az esésviszonyok megváltozása) áthelyeződik a görgetett hordalék alsó határa, átrendeződés megy végbe, a hordalékszállítási képesség szélsőségesebbé válik. A/5. A meder mélyül, beágyazódik, így a középvízi meder bővül, a korábbi vonalvezetéshez képest - a jelentősen mepnüvekedett vízszintingadozás és az átmetszések miatt - a meder részben elfajul. A/6. A megnövekedett vízszintingadozás nehezíti a hajózást árvízkor és kisvíz idején (gázlók), a megváltozott vízsebesség miatt csak erősebb hajók alkalmazhatók az átmetszések rövi dítik a hajóutat. A/7. A korábban mocsaras, lápos vidék szárazulattá tételével a vízminőség bizonyára jelentősen javult. (Hiányos ismeret.) Ezt követően a települési csatornázások megindulásával és az ipartelepítéssel a szennyezettség nc, különösen a kisvizek idején. A/8. A legerősebb hatások itt mérhetők a társadalom szemoontjából (Lecsaoolások, új termőföldek, egészségügy javulása, az ár vízvédekezés mint új tényező, foglalkozások elhalása, ill. azelőtt nem gyakorolt foglalkozások megjelenése, folyómenti települések fejlődése stb.).
