A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

EIBEN ENDRE: A folyószabályozás eredményei, környezetbarát módszerek alkalmazása a Felső-Tiszán

Az eis» összefüggő szakaszok szabályozására a tiszalőki böge felső végén került sor előbb Tissakanyár, majd DombrádTlszatelek térségében. Es utóbbi munka több új megoldást is hozott a korábbi gyakorlatba. Itt alkalmaztak először vezetőmű-csonkkal kiegészített sarkantyúkat, amelyek látványos eredményt hoztak az áramlásból kizárt mederrészek gyors feliszapolódásával. Ogyancsak vezetömü-csonkot építettek a homorú partra helyezett bekötögátak végére költségcsökkentési célból. A megoldásról bebizonyosodott, hogy az elgondolás jó, de a müvek elhelyezése, illetve pontos terv ezerinti kialakítása igen fontos. üj megoldás volt a nagy tömegű terméskő kiváltésára a fóliazsákba rakott helyi anyag alkalmazása a sarkantyú belső magjába. Ez a megoldás addig volt alkalmazható, amíg a viszonylag olceó munkaerő rendelkezésre állt, mert a gépesítését nem sikerült megoldani. A kisebb esésű szakaszokon számos ilyen mU épült és tökéletesen ellátja a funkcióját ma is. A kővetkező nagyobb munka a Tiszabecs-vásárosnaményi töltéserősítéshez kapcsolódó mederrendezés volt. Ez a ßzakasz uj problémák elé állította a szakembereket a korábban már jelzett esés- és mederviszonyok miatt. Itt meg kellett oldani az egységes meder kialakítását, a mellékágak lezárásét és részben határszakaszról lévén szó - különös hangsúlyt kapott a meder, mint országhatár rögzítése. Emiatt nem kerülhetett szóba a túlfejlett kanyarulatok átvágása sem, ped

4.g a szakaszon több olyan kanyarulat található, amelyeknél ez lett volna a kézenfekvő megoldás. A homorú partok rögzítése a szokásos partvédömüvek alkalmasásával megoldódott, de a keresztgátak építése a nagy vízsebesség miatt igen nehéz volt. A TA-TB méretű terméskövet a víz rendszeresen megbontotta, míg végül a fóliazsákba rakott sovány betonból épült gátak hozták a megoldást. A mellékágak megszüntetését előbb azok elzárásával kísérelték meg, de az elzáró gátat a kialakuló dúszasztás miatt a kavics altalaj kimosásával rendre elszakította a víz. Megoldást a mellékág felett elhelyezett issapoló keresztgátak építése jelentett, mert így az áramlást a kívánt főmeder felé terelték, a gátak - 232 -