A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KOROMPAY ANDRÁS: Folyami műtárgyak a Tisza völgyben

Ezután következik a dolognak a legnehezebb része, a szükséges beavatkozáshoz a pénz előteremtése. Ehhez, a műszaki vizsgálatokkal párhuzamosan funkcióvizsgálatok elvégzésére van szükség. 4.2. Funkcióvizsgalatok. haszonélvezők felkutatása Minden egyes létesítmény esetében tételesen végigvizsgálandó, hogy kiknek van hasznuk a műtárgy meglétéből. Általános elv lehet az, hogy ha az érdekeltek köre nem határozható meg egyértelműen, de valami általános érték (közjó) miatt a létesítményre szükség van, a költségviselő az állam. A társadalmi, gazdasági változások következtében az eltúlzott gondoskodó állam szerepe gyorsan változik, költséges kötelezettségeitől igyekszik megszabadulni. A tendencia az, hogy ha csak lehet, fel kell kutatni az érdekelteket. A nehézséget az jelenti,hogy az általunk kezelt művek általában többcélúak. Fel kell tenni a kérdést: mi lenne, ha kihúznánk a dugót? Nyilvánvaló, hogy általában van egy terület, ahol a költségviselő továbbra is az állam marad (pl.árvízvédelmi főművek), de a további felhasználók már - ha nehezen is,-de elkülöníthetők. Pl. idegenforgalom, energiatermelés.mezőgazdaság stb. A helyzetet nehezíti, hogy ezek a területek manapság egyre nagyobb számú vállalatra, vállalkozásra, egyénre osztódnak, igy a kör nagyon széles, és nehezen behatárolható. A megoldás az lehetne, hogy e külön érdekek közösségbe szerveződve jelennének meg, és az arányok megállapítása után, a belső felosztást már saját hatáskörükben végeznék el. Kész recept nincs, minden eset más, és külön-külön vizsgálandó. Ezekbe a vizsgálatokba más területek szakértőit is be kell vonnunk, és velük együtt kell keressük a megoldást. 5. A MŰTÁRGYAK FENNTARTÁSA Ha az előzőekben vázolt nagyon nehéz feladatot sikerülne megoldani. és elő tudnánk állítani a költségviselők körét, akkor már csak azt kell megmondani, hogy mekkorák a felmerülő költségek . - 194 -