A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. LACZAY ISTVÁN főelőadása: A FOLYÓSZABÁLYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI ÉS MŰVEI

Az elmúlt Időszak szakmai történéseinek egyik fő vonulata a folyócsatornázás, Illetve az azt megalapozó tudományos előkészítés és műszaki tervezés volt. A Tiszavölgyben megvalósult a kiskörei, a körösladányi, a békési, a törökbecsei vízlépcső (a folyó nem Ismer országhatárokat). Szakmai részleteiben értékes »unka folyt a csongrádi vízlépcső előkészítésére ls. A tudonányos és műszaki tervező tevékenység nagyon sokat fejlődött a dunai vízlépcsőrendszer előkészítése során. így például a szigetközi Jobbparti mellékágrendszerek vlzpótlására kidolgozott elképzelés méltán keltett szakmai érdeklődést - és természetesen, nagy vitákat ls. Jelen tanácskozás tematika szerinti témája a hagyományos folyószabályozás, amely a folyócsatornázással párhuzamosan és aligha vitathatóéul annak árnyékában végezte munkáját és érte el eredményeit. A szakágazat tevékenységében sokáig felismerhetők voltak egy nagyvonalú és távlati koncepció elemei, amelynek kezdetei az ötvenes évekig vezethetők vissza. A munka logikus kiindulása az egységes alapok megteremtésének igénye volt. Ez a törekvés többek között a Vízrajzi Atlaszok malg is használt köteteiben, az u. n. kísérleti folyószakaszok, köztük a Rába nlcki kísérleti szakasza, majd abból a nlcki folyószabályozási kísérleti telep létrehozásában és munkájában testesült meg. A méréstechnika, az építéstechnológia, a számítástechnikai háttér ls sokat fejlődött. Erre az előkészítő munkára alapozva dolgozták ki a nagyobb folyók szabályozási koncepcióját, majd készültek el az általános szabályozási tervek. Ezek karbantartására, korszerűsítésére több kísérlet történt. Az anyagi eszközök hiánya ls magyarázza, hogy a legtöbb általános terv csak keret maradt. Építési munkát csaknem kizárólag rövid szakaszokon, helyi beavatkozásként végeztek. - 8 -