A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

A bauxitbányászat felhagyott a passzív védekezési módszerrel, mert az a korszerű, termelékeny, de szárai bányatérségeket igénylő termelési technológia bevezetését akadályozta. A bauxitaluminium vertikum erős gazdasági pozíciója a technológiaváltást lehetővé tette, amelynek előfeltételeként megelőző karsztvízszint-süllyesztésre, vagy más kifejezéssel aktív vízvédlemre tértek át. Két évtizeden keresztül, 1990-ig a bauxitbányá3 . szat vízemelése 300-400 m / min volt, a teljes bauxittermelés3 re vetített fajlagos vízemelés időnként meghaladta a 100 m /t-t. Miközben a bauxitbányászat a minoséci technológiaváltás érdekében az aktív vízvédelemre tért át, addig a szénbányászat hoszszú ideig megmaradt a passzív védekezés mellett, mert ehhez a természeti adottságai általában megvoltak és gazdasági lehetőségeiből is csak erre tellett. A természeti adottságokról röviden: a széntelepek minden lelőhelyen szárazföldi agyagra települnek, amelynek vastagsága egyes helyeken elhanyagolható, másutt egyéb vízzáró képződményekkel együtt jelentős vastagságban nyújtanak védelemet az ugyancsak mindenütt megtalálható főkarsztvízzel szemben. A védőréteg megfelelő vastagság esetén szükségtelenné teszi az aktív vízvédelmet, ahol pedig arra mégis szükség lenne, ott már korábban is gazdasági és környezetvédelmi megfontolásokból kellett annak alkalmazási lehetőségét elvetni. A védőréteg hiányára a legklasszikusabb bányavidék Dorog, ahol mintegy 200 Mt szénvagyon lefejtéséről emiatt kell véglegesen lemondani. Kedvező adottságra példa Oroszlány. Itt a megbí zható védelemhez szükséges 50 m védőrétegvastagság többszöröse áll rendelkezésre, melynek következtében vízemelésG tartósan mind3 össze 2 m /min körüli és az sem főkarsztvíz. A szénbányászat számára az aktív vízvédelem lehetősége nem volt meg, de ez nem jelentette azt, hogy a vízvédelmi módszerek nem változtak. A módszerfejlesztésre több területen, számos okból szükség volt. Az okok közül ki kell emelni időrendi sorrendben a sorozatos dorogi elfulladások tanuls-í,;ait. Ezekkel van összefüggés-8-