A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. CSIKÁSZ SÁNDOR–LOVAS ATTILA: A kiskörei tározó hajózási hasznosítása

fejlesztésben kell, hogy megnyilvánuljon, ezen belül kell megfelelő súlyt helyezni a kereskedelmi és a kedvtelési célú hajózás igényeire az érdekeltek anyagi lehetőségeinek függvényében. A látogatottság, a parti kapcsolat és a kialakithatóság szempontjait figyelembe véve, Kisköre, Tiszafüred, Tiszaderzs térségében van lehetőség és igény hajókikötő kialakítására. A kiskörei tározóban a főmedren kivül kialakítható, vagy kitűzhető hajóutak megvalósítására és fenntartására szükséges anyagi források előteremtése azonban már nem lehet kizárólag állami feladat. Az állam korlátozott anyagi lehetőségeitől el is tekintve, a hajóutak megvalósításában érdekeltek köre a közös finanszírozás irányába mutat. (Itt elsősorban a környező településekre és az idegenforgalomban érdekeltekre kell gondolni.) A KDTIVIZIG és a tározón gyakran túrázók tapasztalatai, valamint a készülő mederfelmérések alapján az alábbi lehetőségek javasolhatók a főmedren kivüli hajózásra: - A tapasztalatok szerint Abádszalók és környéke a tározó egyik legnagyobb forgalmú centruma Tiszafüred és Kisköre mellett. Emiatt célszerűnek látszik bekapcsolása a tiszai hajóforgalomba, amit a községet a Tiszával összekötő I.számú öblitőcsatorna méretei lehetővé is tesznek . (40 m szélesség, 3,4 m mélység.) A csatornát azonban nyilt vízfelület alatti mélyvonulat, tuskós zátonyok övezik, ezért csak folyamatos kitűzéssel hajózható biztonságosan. - Az abádszalóki öböl nagy forgalma és viszonylag nagy átlagos mélysége (mintegy 2,3 m) felveti a vitorlázás, területi kishajózás biztosításának szükségességét. Az 1.2. pontban említettek szerint erre a legnagyobb veszélyt a tuskós területek jelentik. Ezt a problémát pusztán kitűzéssel már nem lehet megoldani. A végleges rendezést a magasabb részek kotrása jelentené, amivel más célt is el lehetne érni, például a szigetek hasznosítható szintre való feltöltését. Az öböl teljes 17 km2 vízfelülete mintegy harmadának álagosan 1 m-es kotrásával az öblözet teljes területén a minimális vízmélység 2,3 m lenne. Ez persze értelemszerűen szakaszolható. Az elsőként kotrásra javasolható terület a Derei Holt-Tisza és az öböl középső mélyebb része között lévő terület lenne. Utána az I. öblitőcsatorna partjai mentén kellene a kotrásokat végrehajtani. -75-