A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. CSIKÁSZ SÁNDOR–LOVAS ATTILA: A kiskörei tározó hajózási hasznosítása

1. A tározó hidrológiai és morfológiai jellemzői 1.1. Hidrológiai jellemzés A kiskörei tározó (lásd l.sz. melléklet), amint az közismert, átfolyásos tározó, melynek vizállását a Tiszán érkező vizhozam és egyidejű vizigények figyelembe vételével a kiskörei duzzasztómű üzemrendje határozza meg, az árvizi időszakokat kivéve. Az üdülési, idegenforgalmi időszak javarészt a május - szeptemberi hónapokat jelenti, az erre az időszakra érvényes duzzasztási vizszintek az üzemrend szerint a következők: - ha az érkező vizhozam a Tiszán Q^ OOO m3/s akkor a duzzasztási szint 725 + - 5 cm a Kisköre- felső vízmércén mérve. /:"0" pont 81,32 B.f.:/ - ha az érkező vizhozam ennél nagyobb, akkor a duzzasztási szintet csökkentik a vizhozam függvényében. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban szinte a teljes időszakban tartható a duzzasztási szint a 720 - 730 cm-es tartományban. Az ilyen értéken tartott kiskörei felvizszint mellett a Tiszafüredi vízmércén mérhető értékek /:"0" pont 83,16 B.f.:/ 545 - 555 cm között mozognak. 1.2. Morfológiai jellemzés A jelenlegi duzzasztási szint mellett a vízfelület szigetekkel, félszigetekkel tagolt. A 127 km2-ből jelenleg vízborítást kap 103,7 km2, a többi 23,3 km2 szárazulat. A vizzel borított felületből 39,4 km2 vizivegetációval benőtt. « A szigetet alkotó magaslatok nagy része a Tisza és a tározón áthúzódó KisTisza partélei közelében helyezkedik el, ami a hordalékszállitó vízfolyások természetes tulajdonsága. A tározó általános terepesése a Tisza vízszint esésének megfelelően megközelítően É-D-i irányú, igy a Tiszafüred, Tiszavalk, Poroszló környezetében lévő tározórész magasabb, mint az alsó Sarud, Abádszalóki területek. A tározótér domborzati viszonyait alapvetően a korábbi hullámtér-jelleg határozza meg, ami a hajózásra értelemszerűen veszélyeket rejt. A szabad vízfelületek nagy része eredetileg rét, legelő volt, amit fasorok, facsoportok tarkítottak, illetve választottak el a vízfolyásoktól, vízfelületektől. Erdő művelési ágú rész 12 km2 volt a jelenlegi tározótérből. Az erdőket és a facsoportokat a duzzasztás kezdete előtt kitermelték, de azok tuskói -70-