A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

1 . A térsági bányászatról általában A Dunántúli Középhegységben kevés fajta ásványi nyersanyag található. A felszini bányászaton kívül - amelynek karsztvízháztartási szerepe lényegében nincs - három ásványi nyersanyag bányászata folyik a térségben: a széné, a bauxité és a mangáné. Amennyiben csak a lényeges szempontokkal kívánunk foglalkozni, akkor a mangán bányászat témáját már az elején ki lehet ejtenünk, mert jelenlegi és jövőbeli súlya a vízgazdálkodási rendszeren belül nem mérhető, hatása a számítási módszereink felbontóképességénél kisebb. A barnakőszén bányászkodás több mint kétszáz évvel ezelőtt, a dorogi medencében indult meg, de száz évet meghaladó múltja van a tatabányai, a várpalotai és az ajkai barnakőszén bányászatnak is. A módszereiben és méreteiben iparivá fejlődő szénbányászat a második világháború előtt kedvező energetikai alapot biztosított az ipari koncentrációk kialakulásának. A második világháború után ez a folyamat extenzíven felgyorsult. A széntermelés már nem csak egy ésszerű alapul szolgált a helyi iparfejlesztésnek, hanem a nehézipar erőltetett fejlesztésével összefüggésben túlhajtottá vált. A szénbányászat a DKH településszerkezetére erős alakítő hatással volt. A várossá fejlődésben meghatározó szerepe volt Tatabányán, Oroszlányon, Várpalotán. Ajkán, hogy csak a nagyobbakat említsük. A széntermelés 1965-ben volt a legnagyobb: 14,7 Mt, amely 1990re 7,4 Mt-ra csökkent. A bauxitbányászatnak alig több mint 60 éves múltja van. A legjelentősebb lelőhelyek Gánt-Iszkaszentgyörgy, Iharkút-Penyőfő, és Halimba-Nyírád térségében vannak (voltak). Legszebb időszakán a bauxitbányászat is túl van. A legmagasabb termelési szintet 3,0 Mt-val 1987-ben érte el. A legjelentősebb lelőlel y ek körzetére a bauxitbányászat is maradandó hatással volt, bár a szénbányászaténál kisebb mértékben. -6-