A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. PÁLFAI IMRE: A gyáli holt-Tisza vízellátása és hasznosítása

vekedett vízigények kielégítésére viszont kevés. A hiányzó mennyiség 1,0-1,1 millió m Ezt az Algyői rendszerből - a jelenlegi helyzetet figyelembe véve - nem lehet "beszerezni", mert az öntözési idényben ott szabad kapacitás nincs. Az egyik lehetséges megoldás az Algyői rendszer vízszállítóképességének növelése, a másik a Gyálai Holt-Tisza közvetlen szivattyús táplálása a Tiszából. E célra az új folyami vízkivételt a Lúdvári zsilip magasságában, a 100 m hosszú hullámtéri levezető csatorna torkolatánál volna kézenfekvő elhelyezni. A vízkivétel szükséges vízszállítóképessége, vagy az Algyői rendszer bővítési igénye - 60 napos vízpótlási időszakkal és napi 20 órás üzemidővel számolva - kb. 0,3 m'/s. A két vázolt megoldás közül a jobbat részletes műszaki-gazdasági vizsgálattal lehetne kiválasztani, s azt végül össze kellene vetni a jugoszláv területen is elképzelhető vízpótlási megoldással. A létrehozandó szivattyús vízszállítási kapacitás szükség esetén a holtág tavaszi feltöltésénél is kihasználható, így a holtágat a legszárazabb években is föl lehet tölteni. Az elmondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Gyálai Holt-Tisza vízellátása és többcélú hasznosítása igen összetett, bonyolult hidrológiai kérdéseket és vízgazdálkodási problémákat vet föl, melyek megoldásában a helyi körülmények lényeges szerepet játszanak. Ennek ellenére az itt szerzett tapasztalatok más holtágak hasznosításánál és vízellátásánál is kamatoztathatók, s hozzájárulhatnak a holtágak hasznosítására vonatkozó általános következtetések levonásához. -67-