A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. GYARMATI JÓZSEF–DR. NAGY ZSIGMOND: Adatok a Dunántúli-középhegységgel összefüggő, – így a Hévízi-tó vízutánpótlását is biztosító karsztvízrendszer állapotának megítéléséhez

Számos kérdésben vita van még és sajnos legutóbb is sok dezinformációs hir került a közvéleményhez, ezért nézzük meg ezek közül a lényegesebbeket: 1. Van-e köze anyirádi vízkiemelésnek a Hévizi-tó vizhozamcsökkenéséhez és milyen a helyi ivóviz és termálkutak üzemeltetésének felelőssége? A könnyebb érthetőség érdekében a 3. sz. grafikonon bemutatjuk az arányokat. Forrás a VITUKI jelentése. Az 1989 évi természetes és mesterséges vizleadások a karsztviz3 3 rendszerünkben 615 m /min-el jellemezhetők, Nyirád a 270 m /min részarányával az egész rendszer 43,9%-át emelte ki, miközben o Héviz összesen 23,1 m /min-al a rendszer 3,8%-ával gazdálkodott. Ebből a termál kutakra 0,3%, az ivóviz kiemelő kutakra 0,4% esett./!/ 2. A nyirádi vízkiemelés legalább 6 méterrel csökkentette a keszthelyi hegység karsztvízszintját a Tó közelében, igy a lecsökkent hidrodinamikai nyomás következtében érzékenyebben reagál a Tó hozama a csapadékingadozásra és a közeli vízkiemelésekre. Ennek hangoztatása mellett szükségesnek tartjuk a szigorú termálvíz-gazdálkodást a térségben. 3. A hidrodinamikai nyomás esetleges további csökkentése ma még kiszámíthatatlan hatással lehetne a termikus folyamatokra. 4. Az Uzsa-Sümeg vonalú kb. 2,5 millió éve feltört bazalt láva okozhat karsztvizmozgás-zavart ez irányban, azonban nincs "körkörös bazaltgyürü karsztvizmozgás elleni védelem" a Hévizi-tó körül. 5. A felsoroltak alapján csak olyan karsztvizgazdálkodási terv és gyakorlat szolgálhatja a hosszutávu társadalmi érdekeket, amely reális vizutánpótlásra, - kötelező "karsztvíz-törlesztésre" és a pazarlás kizárására épül. Amely nem kitalál természeti folyamatokat, hanem feltár és figyelembe vesz. -53-