A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

zárásával van közvetlen összefüggésben. A jelenlegi helyzet vizsgálatakor nem kerülhető el a nyirádi és nagyegyházi-mányi bányabezárások utólagos értékelése. A két eocén bánya bezárásának a környezetvédelem csak motivációja volt, a kényszerítő ok gazdasági volt, ezért a döntésjogossága utólag sem kérdéses. Más a helyzet Nyirád esetében, ahol a szakmai döntés többségi alapon született. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a döntés jelentőségét a vizsgálat befejezése előtt hozott - vagyis politikai - kormányzati elhatározás erősen csökkentette. A döntés óta erősödni látszik egy kisebbségi szakmai álláspont, amelynek reprezentatív gondolata szerint "számot tevő összefüggés a Hévizi-tóforrás hozama és a nyirádi bányavízemelés között nem lehet" (2). Ezzel kapcsolatban a magam álláspontja az, hogy a tárcaközi szakértői bizottság végső megállapítása az előbbi véleménytől nem állt messze, hiszen a forráshozam csökkenésnek mindössze 30 %-át tulajdonította a nyirádi bányavízemelés hatásának, amiben - a vízföldtani modell bizonytalansága miatt - a Hévizi-tavat megillető biztonság is benne van. A bányászat és a bányavízemelés jövőbeni alakulását a további termeléscsökkenés határozza meg. A térségi szénbányászat a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ széleskörűen megvitatott koncepciója szerint a következőképpen alakul: - A Veszprémi Szénbányák területén Várpalota 3 , Ajka 10 éven belül bezárásra kerül. Dudar, Balinka és pótlásuk: Észak Bakony előtér az ezredforduló után 20-25 évvel kimerül. Ezzel a Bakonyban a szénbányászat e koncepció szerint megszűnik. - Az Oroszlányi Szénbányák perspektívája a Veszprémi Szénbányákéhoz hasonló. - A Tatabányai Bányák széntermelése az ezredforduló előtt megszűnik. A jelenleg ismert tartalékterületeit a koncepció kedvezőtlennek itéli meg.