A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TÖRÖK TIBORNÉ–MÉSZÁROSNÉ KISS EMERENCIA: A Közép-Dunántúl térségének ipari vízgazdálkodása

Vízbeszerzés módja szerint: felszinalatti vi2 f el színi vizba közüzemi /saját / /sajat/ 1965. 1989. Az üzemek vízgazdálkodására az 1965-75 év közötti időszakban a mennyiségi növekedés volt a jellemző, míg napjainkig a víz árának emelkedése", valamint a tisztításra és elvezetésre kerülő szenyvíz mennyiségének csökkentése arra késztette az ipari vízgazdálkodással komolyan foglalkozó szakembereket, hogy a soros és recirkulációs vízhasználatok növelésével emeljék a frissvízkihasználási tényező értékét, melynek átlaga az egyes iparágakban igen eltérő: bányászat 2,8 Az átlagértékekhez viszonyítva kiemelkedő adatnak számít a villamosenergia iparon belül az Ajkai Hőerőmű Vállalat frissvízkihasználása, mely 46,6, míg .a Paksi Atomerőmű Vállalatnál ugyanezen adat 1,0 értékű. Mindkét esetben a legnagyobb vízhasználatot a hűtővíz mennyisége jelenti. villamos energia ipar kohászat gépipar építő ipar vegyipar könnyűipar élelmiszeripar 16,9 9,1 3,6 10,5 8,4 1,2 1,9 - lo96 -