A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TÖRÖK TIBORNÉ–MÉSZÁROSNÉ KISS EMERENCIA: A Közép-Dunántúl térségének ipari vízgazdálkodása

hogy csak a tényleges igényeknek megfelelő mennyiségű víz kerüljön kitermelésre, valamint az, hogy mindenkor az igényeknek megfelelő minőséget használják fel. A vízgazdálkodás fejlesztése, korszerűsítése mely lehetővé teszi a vízkészletek és vízigények tartós összehangolását - elsőrendű feladat. A feladat végrehajtása megkívánja a legnagyobb vízhasználók, ezen belül is az egyes ipari üzenek vízgazdálkodásának folyamatos ismeretét. Az ipari vízhasználatok melyek a teljes vízhasználatok 75 H-t teszik ki nagymértékben meghatározóak vízkészleteinkre. Felszini és íelszin alatti vízkészleteinkre az ipar nem csak a mennyiségi oldalon jelentkezik meghatározóan, hanem úgy is mint legnagyobb és legkellemetlenebb szennyezőanyag kibocsátó. Természeti környezetünk aoott. A meglévő értékeink védelme megköveteli a használók ismeretét, állandó ellenőrzését, munkavégzésük elemzését. 2. MÚKÜOÉSI TERÜLETÜNK LEÍRÁSA 2.1. Földtani

A_vízföldtani_tagozódás Működési területünk közigazgatásilag három megye - Veszprém-Fejér-Tolna területét foglalja magában, földtani, vízföldtani szempontból az ország egyik legérdekesebb legváltozatosabb területe. Főbb részei: Veszprém megyében - Balatonfelvidék a Balaton ÉNY-i pontján Tapolcától - Várpalotáig - Déli Bakony födolomitvonulata. Karsztvízkészlete bakonyi sőt országos viszonylatban is jelentós - Észak Bakony - Bakony hegység belső süllyedései. Fejér megyében - Mezőföld, mely 4500 km2 nagyságú területével földtanilag átmenetet jelent az Alföld és a Ounántúli dombság között. - Kelet 3akony - Felszín alatti karsztvízkészletére a bauxitbánya a meghatározó - Déli Vértes - az ország vizekben legszegényebb hegysége - Velencei hegység - Duna táj -.94 -