A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: Az Általér vízpótlásának kérdései: tisztítsunk vagy hígítsunk?

Az Általér jelenleg oly mértékben van különböző vízhasználatokkal terhelve, hogy teljesen felesleges lenne jogi elmélkedésbe bocsátkozni arra vonatkozólag: ki a felele« a napjainkra kialakult helyzetért. Kein vitás,.hogy 8 bányászat apasztotta el azokat a nagy karsztforrásoket, amelyek a tatai Öregtó alatti folyószakaszt táplálták, do az Altelér és a tatai öregtó vizmi-, nőségének mai állapotát sok tényező együttes hatása hozta létre. Ezek közül ki kell emelnünk: - a bánbidai és oroszlányi hőerőművek működését, amelyek a bfltőtavak létesítése révén megszüntették a felső folyószakasz élővíz-jellegét és s nem megfelelően kezelt pernyehány ókról erőser. szennyezett vizet juttattak a mederbe - a települések hirtelen növekedését, aaellyel a csatornázás és s szennyvíztisztítás nem tudott lépést tartani - a bányák tevékenységét, amelyek elsősorban a lebegőanyag-tartalomna1 elősegítették a tárolók feliszapolódását - a haltenyésztést, amelynek gazdaságosságába az általa okozott környezeti ártalmak ugyancsak nem-voltak beleszámítva - végül, nem utolsósorban, az utóbbi 20 évben jelentkező csapadékhiányt, amely miatt természetes körülmények között is kevesebb felszini és felszínalatti víz jutott a vízfolyásokba. A jelenlegi helyzetben csak egy megoldás kínálkozik: felül kell vizsgálni a vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználatokat és szennyvíz-bevezetéseket, elsősorbsn környezetvédelmi szempontból, annek figyelembe-vételével, hogy mennyiben lehetne az engedély módosításával javítani az Általér vízminőségén. A vízigényeket ugy kell feltárni, hogy egyben azok gazdaságosságát is vizsgáljuk, érvényre juttatva ezzel azt az eddig kimondatlan elvet, hogy ma.már nem engedhető meg a térítés nélküli vízhasználat. Ha a földhasználatért adózni kell, az élő- • -.74 -